|
Miért ferde a
magyar szent korona keresztje? És jobbra dől-e vagy balra? Emberi
tulajdonság, hogy szeretünk nagy dolgok apró gyarlóságaival bíbelődni.
Ezért e kérdés is kedvelt tárgya vitatkozásainknak, s nemegyszer ostromoljuk az
újságokat, hogy feleljenek rá a mindentudó „szerkesztői üzenetekben”. Két
igen ismeretes hiedelem van e dologról. Az egyik mátyusföldi néplegenda. Mikor
Hunyadi Mátyás parasztfiú korában szántott - a folklór mindig levon mindent a
föld fiaihoz -, egyszerre nagy szárnycsattogással jönnek az angyalok, és hozzák
a szent koronát. Mátyás megrémül, s mikor az angyalok a fejére akarják tenni a
koronát, hatalmasat suhintva az ösztökével, elhárítja magától. Az ösztöke épp a
keresztet érte - azóta ferde. A másik mendemonda már históriai. A kereszt akkor
görbült volna el, mikor bajor Ottó 1305-ben a Venceltől visszakapott
koronát csobolyóba rejtve, a nyeregkápán hozta hazafelé, és Fischamendnél
leejtette, elvesztette.5 A korona keresztje görbeségének oka azonban
sokkal kevésbé romantikus.
Már KAZINCZY FERENC írja, ki az 1792-i koronázáskor az egész
díszebéd alatt közelről szemlélte a koronát: „... a kereszt a korona
közepén azért áll görbén, mert lyuka, melybe be van srófolva, kibővült, s
a sróf nem jól szoríthatja.” (Pályám
emlékezete, VI. szak.). IPOLYI ARNOLD (A
magyar szent korona, Budapest, 1886; 84. l.) azt írja, hogy a kereszt jelenleg és
régóta már félredőlve mozog. És egynéhány sorral odább: „A korona újabb
vizsgálata szerint görbe helyzetének oka, hogy az alsó csavar, mely a pántba
helyezve tartja, nem a kereszt hosszú szára tengelyének irányulva van befúrva,
hanem oldalt. De ezt másfelől az okozhatta, hogy a korona azon felső,
gyenge, törékeny lemezének átfúrása, melybe a kereszt szára helyeztetett,
erősebben kitágult, s a kereszt szára idővel a kitágult nyílásnál nem
lévén megerősítve, oldalt dőlt.” Ez a beszéd nem egészen világos. Ezt
(hogy ti. a kereszt hosszú szára oldalt van befúrva) semmi esetre sem okozhatta
a nyílás tágulása. A kereszt görbeségének csakis az az oka, hogy a latin korona
Krisztus képének, e zománcműnek, épp közepében levő nyílás
kitöredezett, nagyobb lett, s a kereszt gömbjének szege lazán van benne. Vagyis
a kereszt hol erre, hol amarra dől.
Igaza van hát mindeneknek, akik különféle magyar pénzeket
szedve elő, bizonyítgatják, hogy de mégis jobbra vagy de mégis balra
hajlik a kereszt. És igaza van a pénzmetszőknek is, akik hol emígy, hol
amúgy ábrázolták és ábrázolják a szent koronát.
Hogy mióta ilyen
dőlt a kereszt, nem tudjuk bizonyosan. Vas vármegye levéltárában van a
szent koronának egy alkalmasint 1621-ben festett képe, melyet BALOGH GYULA
főlevéltáros természet után készültnek hisz, noha egy drágakő színe
más, mint az IPOLYI-féle fölvételen. Ezen a képen a korona keresztje egyenes;
miből BALOGH GYULA azt következteti, hogy az elferdülés csak 1621 után
történhetett. De mi bizonyítja azt, hogy a képíró - ha természet után festett
is - nem a maga ízlése szerint rajzolta a keresztet egyenesre.
[...]
|