|
Vágd, fiam, vágd, Forgács,
Tied leszen Gímes és Gács.
Mindnyájan
tudjuk, Erzsébet királyné, Nagy Lajos özvegye, biztatta így Forgách Balázst,
hogy ölje meg a trónbitorló Kis Károly királyt. A biztatásnak foganatja is lett,
mert 1386. februárius 8-án Forgách Balázs csakugyan halálos csapást mért
fokosával a király fejére. A tusában maga is megsebesült. Jutalma három
vármegyében fekvő negyvenkét falu lett: visszakapta a családnak Csák Máté
idejében elveszített Gímes várát, uradalmát is, de az akkor nyert adományai
között Gács nem fordul elő. Gácsot a Forgách család vagy azelőtt is
bírta már, vagy csak azután kapta meg. A királynék valóban háládatosak voltak
hívök iránt, aki különben ugyanazon év szeptemberében elesett a Kis Károly
pártján levő horvátok kardcsapásai alatt.
Már BUDAI FERENC
(Polgári Lexikon, Nagyvárad, 1805.
II. k. 26. l.)
mondja a két híres verssorra, hogy a királyné aligha ösztökélte a gyilkosságra
Forgách Balázst kádenciában. Erre a komoly cáfolatra nincs szükség, mert hiszen
nyilvánvaló, hogy az a két sor egy régi, alkalmasint egykorú népballada
töredéke. Több változás van: „Vágd csak, fiam, vágd Forgács, tiéd leszen Gímes
és Gács” (SZILÁDY ÁRON), „Vágjad, fiam, vágjad Forgács, tied leszen Fülek és
Gács” (JÓKAI MÓR), „Vágd, vágd, Forgács, tied leszen Gímes és Gács” (BUDAI
FERENC), „Vágd csak, fiam, vágd Forgács, tied legyen Gímes és Gács” (NAGY IVÁN)
és a legközkeletűbb, melyet IMRE SÁNDOR is közöl. 1861-ben Gács környékén
a nép ajkán élt ez a - legteljesebb - változat: „Vágd, Forgács, vágd, tied
Gímes és Gács, s onnan ahova látsz.” (Vö. Szájrul
szájra könyvem 18. lapjával.)
Kis Károly
megöléséről volt egy másik népballada is, melynek két sorát LISZTI JÁNOS
püspök († 1577) saját kezével jegyzette föl Bonfinius Decadesainak ama példányára, melyet Zsámboki saját kiadásából
(Basel, 1568) küldött neki ajándékba. (LISZTI e jegyzetét kiadta KOVACHICH M. G.: Scriptores rerum hung. minores, Budae, 1789; 1. k. 332-338. l.) A püspök e jegyzete
így szól:
Balázs ewld meg az királt,
Neked adom Ghímes várát.
LISZTI e
jegyzetében alkalmasint tollhiba van; „Ghímes várt” lehet a helyes, mert a
népköltés a mértéken és a rímen nem szokott rontani. A két balladatöredék közül
csak ez utóbbi vall a dolgok ismeretére, mert Gímest a Forgách család
elvesztvén, e várat Forgách Balázs csakugyan Mária királyasszonytól kapta
vissza 1386-ban. (FEJÉR, Cod. Dipl.
X. 1. 278.) Gácsról akkor szó sem lehetett, mert annak birtokába csak kétszáz
év múlva jutott Forgách Zsigmond, a felesége: Losonczy Kata jogán.
|