Az aradi vértanúknak adott kegyelem

Az aradi vértanúk kivégzéséről 1897 februáriusában új és meglepő adat bukkant fel a budapesti sajtóban. Az az állítás, hogy a fiatal osztrák császár Bécsből kurírt menesztett az aradi várparancsnokhoz, kegyelmet küldve az elítélteknek; s a kegyelemnek azért nem lett foganatja, mert az aradi várparancsnok, Howiger tábornok, a levelet csak a kivégzés után bontotta fel, noha előtte való nap, vagyis október 5-én már a kezében volt. Ezt az adatot legott mendemondának bélyegezte MÁRIÁSSY JÁNOS altábornagy, ki az időben az aradi vár foglya volt. Arról szó sem lehet, hogy az uralkodó, ha kegyelmet akart volna adni, levelét ne Haynauhoz, hanem az alárendelt aradi várparancsnokhoz küldte volna. Ha, amiről nem tudni, október 5-én Haynauhoz Komáromba csakugyan érkezett kegyelmet hozó kurír, az a kegyelem Aradon október 6-án reggel kivégzettekre nézve úgyis későn jött volna, s legfeljebb gróf Batthyány Lajos és társai kivégzését akadályozhatta volna meg, ha a kurír Komáromból egész éjjel váltott lovakon utazik Pestre. De a kegyelemadás valósága ellen szól az is, hogy október 6-ika után még egyre-másra történtek kivégzések, Aradon is, Pesten is.