Az üveg feltalálása

Szóval a véletlenséget nem lehet egészen számkivetni a találmányok történetéből. De a véletlenség is csak addig ér valamit, amíg a józan ész és a tapasztalat nem mond ellene. Amit például PLINIUS (Historia naturalis, 36, 26) az üveg véletlen föltalálásáról mond, véges-végig mendemonda. Ez igen ismeretes mese szerint Szíria partján, a Carmelhegy lábánál, ahol a Belus folyó a tengerbe szakad, hajdan egy salétromszállítóhajó feneklett meg. A hajósok főzni akartak, de nem volt kő, amelyből tűzhelyet lehessen csinálni; hát nagy salétromdarabokat raktak a fazék alá. Mikor a salétrom megtüzesedett és elegyült a tenger fövényével, tiszta, átlátszó test keletkezett: üveg. - Bizonyos igaz, hogy a salétrom és a föveny keverékéből előállhatna valami üvegszerű test, ha a keveréket igen magas hőfokig hevítenék; de a nyílt tűzhely lángja mellett nem olvadhat össze semmi szín alatt. Ha az üveg föltalálása ettől a véletlenségtől függ vala: mai napig nem ismeri a világ ezt a vívmányt.