IV. / A RÓMAIAK

Arkhimedész

[...]     
Arkhimedész körül már tudományos mendemondák lappanganak, és itt résen kell lennie a kuriózumok gyűjtőjének. Mindnyájan tanultuk az iskolában, hogy a nagy tudós, mikor Siracusát védte, tükörrel gyújtotta fel Marcellus hajóit messziről. A régi írók minderről nem tudnak. Elsőben említi a VI. századbeli ANTHEMIOSZ, a konstantinápolyi Aja Szófia (άγία σoφíα = isteni bölcsesség) templom építőmestere; de kételkedik benne, hogy egy homorú tükörrel gyújtani lehessen akár csak nyíllövésnyi távolságra is, és azt mondja: több tükröt kellene használni a nap sugarainak egy pontra szegzésére. ZONARASZ is szól a dologról, s ami fontos: DIO CASSIUSra hivatkozik. PATER KIRCHER Siracusában járván, kiszámította, mily távolságra lehettek a rómaiak hajói, s e vizsgálódás foganatjából azt következtette, hogy az Arkhimedész tükrének képtelen nagyságúnak kellett volna lennie. BUFFON kísérlettel akarta eldönteni a kérdést; 168 kis sík tükörből egy nagy homorút alkotva, 47 méter távolságból meg tudta gyújtani a szurkos fenyődeszkát. Csakhogy Arkhimedész aligha tehetett szert az ostromlott városban annyi tükörre; s az se valószínű, hogy a hajók egy helyben, mozdulatlanul várták meg a felgyújtást. BUFFON kísérlete és a jelentés, melyet róla az akadémia elé terjesztett, mégis nagy feltűnést keltett, és megcáfoltnak ítélték DESCARTES-t, ki Arkhimedész messziről gyújtó tükrét lehetetlenségnek mondta. De mégis hihetetlenné teszi a dolgot főképpen az, hogy a homorú tükrök gyártása ma is igen nehéz, és aligha akadna optikus, aki fölvállalná ilyen messziről gyújtó eszköz készítését. Hanem azért a mai Siracusában most is mutogatják, hol álltak Arkhimedész tükrei.

Mondta-e Arkhimedész: „Adjatok egy pontot, ahol megállhatok, és kivetem sarkaiból a földet”? (Alexandriai PAPPOSZ szerint: Δός μoι πoυ στώ καί κιvώ τήv γήν, más, SIMPLICIUStól följegyzett, dór dialektusú változata: - δóς μoι πά ßώ καί κινώ τάvγάv; - egy középkori versben: Da ubi consistam, et terram coelumque movebo. PLUTARKHOSZ szerint: „Ha volna még egy földgolyóbisom, ezt kimozdítanám róla.”) „Arkhimedész sokkal nagyobb matematikus volt, semhogy azt mondhatta volna”, jegyzi meg FOURNIER (L’esprit dans l’histoire, 11. l.) FERGUSSON angol csillagász azonban bebizonyította, hogy az elv maga helyes. Hanem a végrehajtása!... Hogy a földet egy ember, a maga 200 fontnyi súlyával kivethesse a sarkaiból, az emeltyű támasztó pontja a föld középpontjáról 3000 mérföldnyire levén: az emeltyű másik karjának 12 kvadrillió mérföld hosszúnak kellene lennie; és ha az emeltyű e hosszabb karjának vége kilőtt ágyúgolyó sebességével 27 billió évig mozogna, még akkor is csak egy hüvelyknyire billennék el a föld! (FERGUSSON, Astronomy explained, London, 1803; 83. l.)