Eppur si muove!

Galilei Eppur si muove!-ját se szükség már manapság valami erősen cáfolgatni; hiszen mindenki meg van győződve mendemonda voltáról. E kérdést illetőleg GIUSEPPE FUMAGALLI Chi l’ha detto? könyvében (Milano, 1899.; 88. l.) találom az adatok legjobb és legújabb csoportosítását. 1633. június 22-én történt volna, hogy miután az inkvizíció megtagadtatta vele kozmográfiai elméleteit, Galilei a földre toppantott, s azt mondta: „És mégis mozog!” Erről az írók teljes másfélszáz esztendeig nem tudnak egy kukkot sem. Elsőben a Londonban, 1757-ben megjelent Italian Libraryban említi BARETTI, forrás idézése nélkül. ANTONIO FAVARO, Galilei életének legkiválóbb ismerője, koholmánynak mondja e szállóigét. Igen fontos bizonyság, hogy Galilei a pör tárgyává lett Dialogo sopra i due massimi sistemi művének most a padovai szeminárium könyvtárában őrzött példányához csatolt saját kezű jegyzetei, melyekben szidja tudatlan bíráit, egy szóval sem említik ezt a dolgot. De a józan ész is ellene mond az Eppur si muove!-nak. Hiszen ezzel kereken visszavonta volna az abjurációt, melyben egyébiránt az az ünnepies ígéret is benne volt, hogy mindenkit följelent az inkvizíciónak, aki az ő tudtával a Dialogo tanításait vallja. Igen valószínű, hogy Galilei minden dacoskodás helyett szépen megköszönte a kegyes ítéletet a kardinálisoknak, kik között különben egy iskolatársa is volt (Bentivoglio). Az sem igaz, hogy kínpadra vonták. Egynéhány napig tartó, igen enyhe fogságát egyik jó barátja, egy követ palotájában töltötte ki. Érdekes különben, hogy Galilei a maga és Kopernikusz elméletének bebizonyítását, Kepler három törvényét nem ismerte.