Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Tóth Béla Mendemondák IntraText CT - Text |
|
|
VII. / A FRANCIÁKBuridan szamaraA világ két híres szamarat ösmer: a bibliai Bálám szamarát meg a középkori Buridan szamarát. A Bálám szamara (MÓZES, 4, 22, 28-29.) egyszerűen, de józanul gondolkodó fő volt, az állatvédelemnek kétség nélkül első szószólója, mert mikor a gazdája megverte, így beszélt: „...szoktam volt-e valaha ekképpen cselekedni teveled?” A Buridan szamara már skolasztikus filozófus, logikája csupa csűréscsavarás, eszmélkedésében nincs egy csöpp életrevalóság. Mert ez a szamár, ha két egészen egyforma szénanyaláb közé állítják, élete fogytáig nem tudja magát eltökélni, melyikbe harapjon elébb; ha pedig egyenlőképpen gyötri az éhség meg a szomjúság, és előtte a zab meg a víz, csak tűnődik, de nem bír választani, és étlen-szomjan döglik meg. BURIDAN JÁNOS francia nominalista, ki állítólag e híres példával akarta igazolni, hogy szabad választás nincsen, 1327-ben a párizsi egyetem rektora volt, és 1358 után halt meg. Regényes históriákat is beszélnek róla; például, hogy a parázna burgundiai Margit kedvese volt, aztán ő is arra a sorsra jutott, mint a királyné minden (!) szeretője: zsákba varrva a Szajnába dobták;56 sikerült a zsákot felhasítania és partra úsznia. Mondják azt is, hogy a filozófus szerelméért navarrai Johanna is vetélkedett; a bölcs azonban nem tudott választani a két szép asszony között, és őreá magára alkalmazták elsőben a tűnődő szamár példázatát. Ez a példázat vagy legalább az az állítás, hogy az éhes-szomjas ember tűnődik, ha egyenlő messze van tőle az étel és ital, sokkal régibb Buridannál. Említi már ARISZTOTELÉSZ (Az Égről, 2, 13), aquinói SZENT TAMÁS (Summa theologiae, pars I. secundae, qu. XIII., art. 6.) és DANTE a Paradiso negyedik énekének kezdő soraiban: Intra due cibi, distanti e moventi (A szabadakaratú ember elébb halna éhen, semhogy két egyenlő messze és egyenlőképpen kívánatos étek közül valamelyikhez nyúlna. Épp így állana a bárány két dühös éh farkas között, egyformán félvén mind a kettőtől; így az eb két szarvasünő közt.)57
|
56 FRANÇOIS VILLON († 1484) Ballade des dames du temps jadis (Ballada tűnt idők asszonyairól) balladájának második szakában említi: Semblablement, où est la royne [Hol a királynő, kinek kénye Burgundiai Margitot férje, X. Lajos fojtatta meg 1315-ben. 57 [Egyforma távol és egyforma csábos két falat közt a szabad ember éhen veszne s egyiket sem vinné fogához. Igy két farkas vérszomja közt fehéren s egyformán félve állna kicsi bárány; eb így, két dám közt, lesve, merre térjen? (Babits Mihály fordítása) A szerk.] |
Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License |