A guillotine

Kettős mendemonda, hogy a guillotine feltalálója, Guillotin doktor, maga is a hulló bárd⁵⁸ alatt vérzett el. Először is a guillotine-t nem Guillotin doktor találta föl. Hasonló nyakvágó eszközöket már a középkorban is használtak; ilyen volt például az úgynevezett olasz kelepce, mellyel Konradint, az utolsó Hohenstauf-sarjadékot, 1268-ban Nápoly piacán tizenkét társával együtt lefejezték. E tárggyal foglalkozó monográfusok számos régi példáját sorolják föl a hulló bárdok használatának. A velencei kúttömlöcökben (pozzi) ma is látható egy fülke falán a zuhanó kés két rovátkája. Guillotin orvosnak csak annyi köze van a guillotine-hoz, hogy a Nemzetgyűlés egyik 1789 októberi ülésén követelte a kerékbetörés, a máglya, az akasztófa eltörlését, egyszersmind kifejezve azt a kívánságát is, hogy a jövendőben minden halálraítéltet lenyakazással végezzenek ki, ne csak a nemeseket; a nyakazás pedig ne bárddal történjék, hanem valamely géppel, mely gyorsan és biztosan⁵⁹ öl. A büntetőtörvény tárgyalásakor (1791) Le Peletier Saint-Fargeau javaslatára a Nemzetgyűlés elhatározta, hogy a halálos ítéletek végrehajtásának egyetlen módja a nyakazás legyen. 1792. március 22-én pedig Carlier jelentése és Louis doktor, a sebészakadémia titkárának szakvéleménye alapján kimondotta a parlament, hogy a nyakazás géppel történjék, mint Guillotin javasolta.

Az első nyakvágó gépet egy Schmidt nevű német mechanikus és zongoragyártó készítette el, s az új szerkezetet a Bicêtre-ben állatokon és halottakon próbálták ki. A gépnek, Louis doktor nevéről, eleinte Louisette és petite Louison nevet adott a nép; de ROZAN (Petites ignorances historiques et littéraires, Párizs, 1880.; 410. l.) említi, hogy már 1789-ben járta egy nóta, mely a Guillotin doktor javasolta masinát eleve guillotine-nak keresztelte el.

A nyakvágó gép, ez a demokrata szerszám, mely a hóhér előtt egyenlővé tesz nemest és pórt, legelőször 1792. április 25-én működött. Egy útonállót végeztek ki vele a Grève téren. A Chronique de Paris 1792. április 26-i számában ezt írja ama kivégzésről: „Tegnap délután, negyedfél órakor használták elsőben a halálra ítéltek fejének levágására szánt új gépet. Az elítélt Pelletier Miklós Jakab nevű sokszor büntetett gonosztevő volt, ki bottal támadt egy emberre, s elrablott tőle nyolcszáz livre-et. A kivégzés módjának újsága nagyra növelte azok számát, akiket a barbár sajnálkozás az ilyen szomorú látványokhoz szokott csődíteni. Ez a gép valóban okkal mondható különbnek a többi kivégzőeszköznél. Nem szennyezi be semmi ember kezét felebarátjának megölésével, és gyorsasága inkább megfelel a törvény szellemének, mely lehet gyakran szigorú, de soha sem kegyetlen.”

A politika első áldozatát 1792. augusztus 21-én este tíz órakor, fáklyafénynél végezték ki a guillotine-nal. Ez a szerencsétlen Collenon d’Angremont volt, „a nép ellenségei közül való”. A Révolutions de Paris 1792. szeptember 8-i számában ez olvasható: „Azok az arisztokraták, akik az augusztus 10-i események után nem szökhettek el, most azzal mulatoznak palotáikban, hogy ebéd végén, a csemegénél, egy kis mahagónifa guillotine-t állítanak az asztalra, és lefejeznek vele több, legkiválóbb tisztviselőinket ábrázoló bábut. A bábuk testében üvegpalackocska van, ebben pedig vörösre festett folyadék. Mikor a fej lehullott, a jelenlevők, főképpen az asszonyok, belemártják zsebkendőiket a kiömlő folyadékba, mely kellemes illatszerrel van keverve.” Egykorú források szerint [...] guillotine formájú fülbevalókat is gyártottak az ötvösök. A guillotine az egész nagy forradalom alatt 2625 fejet vágott le. - Nem igaz, hogy Guillotin doktor maga is alatta vérzett el. (Némelyek szerint ő volt a legislegelső áldozat!) Való, hogy a doktor [...] börtönbe került, és csak Robespierre bukása után szabadult ki; de halálnak nem volt szánva. 1814-ben halt meg békességgel, köztiszteletben. Szörnyen bántotta őt, hogy nevét ama gyilkos géphez fűzték. Élete végén írott önéletrajzában egy szóval sem említi híres parlamenti javaslatát. Louis doktor, a gép igazi tervezője, szerencsésebb volt: még az első politikai kivégzés előtt meghalt.