La mort sans phrase

Számtalanszor megcáfolt dolog, hogy SIEYÈS a híres la mort sans phrase^lxi szállóigével szavazott XVI. Lajos halálára. A konvent Marat indítványára kimondta, hogy a király sorsát megokolt szavazással dönti el. 1793. januárius 16-án este nyolc órakor kezdődött a szavazás, és teljes 24 óráig tartott. A képviselők egyenkint mentek föl a szószékre, és ki hosszabban, ki rövidebben adta elő szavazatát. Philippe-Égalité, XVI. Lajos unokaöccse, papirosról olvasta föl e szavakat: „Én csak kötelességemet ismerem. Meggyőződésem, hogy halált érdemel mindenki, aki a nép szuverénsége ellen tört vagy törni fog. Tehát a halálra szavazok.” Robespierre csaknem ugyane szavakkal fejezte be hosszú beszédét. Danton a zsarnokok ellen dörgött. Couthon hidegen okoskodott: „Lajost összeesküvésben bűnösnek mondották ki. Én, mint egyik bírája, előveszem a törvénykönyvet; halálbüntetés van benne megírva. Kötelességem a büntetést alkalmazni: a halálra szavazok.” Sieyès, kitől pedig hosszabb beszédet vártak, csak ezt mondta a szószéken: la mort. A gyorsíró aztán ezt a két szót írta utána zárójel között: (sans phrase). Ebből keletkezett a híres szállóige, mely ellen Sieyès 1836-ban elkövetkezett haláláig nemegyszer tiltakozott.