Hudson Lowe

Hudson Lowe, a Szent Ilona sziget kormányzójának, I. Napóleon őrizőjének neve a francia nyelvben szállóige; azt jelenti: „nemes fogoly alávaló, durva porkolábja”. Csakugyan ebben a színben tünteti őt fel a bonapartizmus irodalma, melyhez fogható részrehajlót és hatásvadászót alig ismer a világtörténet. Hudson Lowe nem volt semmi egyéb, csak Anglia hű tisztviselője, aki mindenekelőtt arról gondoskodott, hogy a fogoly meg ne szökjék. Napóleon gyűlölte ez embert, ki gátat vet legmerészebb terveinek, és mivel nem tudott ellene semmi komoly kifogást felhozni, azért kapcáskodott bele, hogy Hudson Lowe nem címezi őt felséges úrnak, hanem csak Bonaparte tábornoknak. Tudnivaló, hogy a sziget kormányzója ezt is csak Anglia megbízásából tette. Teljességgel be nem bizonyított dolog, hogy Napóleonnal durván bánt. Hudson Lowe Napóleon halála után visszatért Londonba, ahol 1822-ben Las Cases Emmanuel gróf, Napóleon Szent Ilona-i hívének fia, az utcán megverte őt, aztán párbajra hívta. Hudson Lowe, igazi angol létére, bolondságnak ítélte a duellumot, s nem ment párbajra Las Cases gróffal, hanem igen érdekes, históriai becsű könyvekben adta elő, hogyan viselkedett ő foglyával szemben. Három év múlva Las Cases grófot meg akarták gyilkolni Párizs mellett, Passy-ban. A közvélemény a bűnszerzőséggel Hudson Lowe-t vádolta, ki akkor épp Passy-ban lakott, és a gyilkos kísérlet után hirtelen elutazott. A fiatal gróf egyébiránt csak jelentéktelen sebet szenvedett; és ma senki sem hiszi, hogy Hudson Lowe küldött rá brávót. Asszony volt a dologban.