Milton

MUNKÁCSY MIHÁLY géniuszának legmélyebb alkotása a Milton-kép (1877): a világtalan költő két leányának tollba mondja az Elveszett Paradicsomot. E megindító jelenet históriai hitelességét sokan kétségbe vonják. Ha nem is hisszük épp el, amit SAMUEL JOHNSON állít (idézi FOURNIER, L’Esprit dans l’histoire 21. l.), hogy Milton nem akarta leányait írni taníttatni, az kétségtelen, hogy a nagy költő szerencsétlen volt gyermekeiben. Első feleségétől való leányai rosszul bántak vele. Eladogatták becses könyveit, s a pénzt elfecsérelték. A legifjabb leányról, Deborahról ugyan azt mondják, hogy hárfázni szokott a világtalannak, sőt megtanulta kedvéért a héber és görög ábécét, és naphosszat olvasott neki oly textusokat, amelyekből egy szót sem értett. Mások szerint azonban Milton kényszerítette a leányait a héber és görög felolvasásra, s a lelketlen teremtések épp ez unalmas robot meg a dictando írás elől szöktek meg tőle; vagy mint némelyek állítják: a költő maga kergette ki őket a házából.