Vajk keresztelése

BENCZÚR GYULA 1869-ben festette meg Vajk keresztelése című képét, mely ma a Nemzeti Múzeum egyik dísze.⁴ Ha magyarázni akarnám: mit ábrázol ez a festmény, a legtöbb olvasó megneheztelne. Hiszen azt a gyermek is tudja! Szent Adalbert prágai püspök a keresztség szentségében részesíti a pogány Vajkot, Géza vezér fiát, a mi első királyunkat, akit Szent István néven tisztelünk. Csakhogy épp itt a bökkenő! PAULER GYULA (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, I. k.) bebizonyítja, hogy István 977 táján, tehát már kereszténynek született, mert szülei és nagybátyja, Mihály, még 974 táján fölvették a keresztséget. Géza fiát minden bizonnyal csecsemőkorában tartották keresztvíz alá; a BENCZÚR GYULA képén tehát históriai botlás a kondor fekete hajú, izmos, barna vállú levente, aki, mint egykoron Klodvig - „mitis depone colla, Sicamber”ⁱⁱ -, szelíden hajtja meg büszke fejét a szentség malasztjának alatta. Az is kétségtelen, hogy Istvánt nem Adalbert keresztelte meg, Libicensky Vojcek (Vojtěch) gróf, a prágai püspök, az egyház Szent Adalbertje, elsőben 993 felé jött Magyarországra, mikor István már tizenhetedik évében járhatott. Kétségtelenül hatott az ifjú lelkére; s talán része van benne, hogy István 995-ben Gizella bajor hercegkisasszonyt vette feleségül. István „pogány” Vajk neve alkalmasint az Adalbert cseh Vojtech nevével való összetévesztésből eredt. BENCZÚR GYULA képe tehát, a címével együtt csak festett mendemonda.
[...]