A szent korona keresztje

Miért ferde a magyar szent korona keresztje? És jobbra dől-e vagy balra? Emberi tulajdonság, hogy szeretünk nagy dolgok apró gyarlóságaival bíbelődni. Ezért e kérdés is kedvelt tárgya vitatkozásainknak, s nemegyszer ostromoljuk az újságokat, hogy feleljenek rá a mindentudó „szerkesztői üzenetekben”. Két igen ismeretes hiedelem van e dologról. Az egyik mátyusföldi néplegenda. Mikor Hunyadi Mátyás parasztfiú korában szántott - a folklór mindig levon mindent a föld fiaihoz -, egyszerre nagy szárnycsattogással jönnek az angyalok, és hozzák a szent koronát. Mátyás megrémül, s mikor az angyalok a fejére akarják tenni a koronát, hatalmasat suhintva az ösztökével, elhárítja magától. Az ösztöke épp a keresztet érte - azóta ferde. A másik mendemonda már históriai. A kereszt akkor görbült volna el, mikor bajor Ottó 1305-ben a Venceltől visszakapott koronát csobolyóba rejtve, a nyeregkápán hozta hazafelé, és Fischamendnél leejtette, elvesztette.⁵ A korona keresztje görbeségének oka azonban sokkal kevésbé romantikus.

Már KAZINCZY FERENC írja, ki az 1792-i koronázáskor az egész díszebéd alatt közelről szemlélte a koronát: „... a kereszt a korona közepén azért áll görbén, mert lyuka, melybe be van srófolva, kibővült, s a sróf nem jól szoríthatja.” (Pályám emlékezete, VI. szak.). IPOLYI ARNOLD (A magyar szent korona, Budapest, 1886; 84. l.) azt írja, hogy a kereszt jelenleg és régóta már félredőlve mozog. És egynéhány sorral odább: „A korona újabb vizsgálata szerint görbe helyzetének oka, hogy az alsó csavar, mely a pántba helyezve tartja, nem a kereszt hosszú szára tengelyének irányulva van befúrva, hanem oldalt. De ezt másfelől az okozhatta, hogy a korona azon felső, gyenge, törékeny lemezének átfúrása, melybe a kereszt szára helyeztetett, erősebben kitágult, s a kereszt szára idővel a kitágult nyílásnál nem lévén megerősítve, oldalt dőlt.” Ez a beszéd nem egészen világos. Ezt (hogy ti. a kereszt hosszú szára oldalt van befúrva) semmi esetre sem okozhatta a nyílás tágulása. A kereszt görbeségének csakis az az oka, hogy a latin korona Krisztus képének, e zománcműnek, épp közepében levő nyílás kitöredezett, nagyobb lett, s a kereszt gömbjének szege lazán van benne. Vagyis a kereszt hol erre, hol amarra dől.

Igaza van hát mindeneknek, akik különféle magyar pénzeket szedve elő, bizonyítgatják, hogy de mégis jobbra vagy de mégis balra hajlik a kereszt. És igaza van a pénzmetszőknek is, akik hol emígy, hol amúgy ábrázolták és ábrázolják a szent koronát.

Hogy mióta ilyen dőlt a kereszt, nem tudjuk bizonyosan. Vas vármegye levéltárában van a szent koronának egy alkalmasint 1621-ben festett képe, melyet BALOGH GYULA főlevéltáros természet után készültnek hisz, noha egy drágakő színe más, mint az IPOLYI-féle fölvételen. Ezen a képen a korona keresztje egyenes; miből BALOGH GYULA azt következteti, hogy az elferdülés csak 1621 után történhetett. De mi bizonyítja azt, hogy a képíró - ha természet után festett is - nem a maga ízlése szerint rajzolta a keresztet egyenesre.     
[...]