Fejezet
1 1 | megértelek. De látnom kellett.~- Mit.~- Hogy engem is úgy szeretsz,
2 3 | szerkesztõ habozott:~- De mit teszek Gáchcsal?~Az asszony
3 4 | Azután a feleségem...~FÉRJ. Mit, te megházasodtál?~AGGLEGÉNY.
4 4 | Elpártoltál? Nem emlékszel, mit fogadtunk az érettségi banketten?
5 4 | FÉRJ. Sohase hal meg. Tudod mit, öregem, én mégse cserélnék
6 5 | mosolyognak.~Késõbb tudtam meg, mit jelent ez a mosoly. A mezõn
7 7 | állandóan könnyeztek.~- Mit tétlenkedel? - kiabált Péterre,
8 10| Aztán meglesed, hogy mit csinál, amikor egyedül van,
9 10| is sejti, hogy figyelik. Mit szólsz hozzá?~- Nem rossz.~-
10 10| tõle, és magamtól is. Vajon mit tesz? Hátha oly tekintet
11 11| nem lehetett, nem tudtak mit csinálni. Cézár maga vette
12 11| feküdtek elõtte a fillérek.~- Mit tegyek? - dörmögte bosszúsan
13 12| feleltem nyugodtan. - Mit akarsz vele?~Átfutott rajtam
14 15| futott át rajtuk, vajon mit mûvelhet éjjel-nappal ez
15 16| Most már érdekelt az öreg. Mit akarhat avval a tárcával?
16 16| összekulcsolta a kezét. - Mit adnék érte. Az életemet
17 16| Ez az ember nem tudja, mit beszél. Valami emlék kergette
18 18| kérni. Ízléstelen dolog. De mit tegyek? Engedd át a lakásodat.~
19 18| megmutatta. Mosolygott.~Mit akart ezzel? A nõ szép volt,
20 18| Kicsoda maga? - kiáltott. - Mit akar itt? Menjen. De rögtön.
21 19| langyos sárgaság borult.~- Mit szólsz hozzá? - nevetett
22 19| látszik, maga se tudta, mit akar, és mikor látta, hogy
23 19| törte meg a csendet.~- Nos, mit szólsz hozzá? - Dániel a
24 19| mi vitte oda. Nem tudni, mit várt.~A háziaknak feltûnt
25 19| abba kellett hagynia.~- Mit akar itt?~Mózes nem felelt.~-
26 19| itt?~Mózes nem felelt.~- Mit keres?~Mózes kicsit gondolkozott,
27 19| még egyszer ráordított:~- Mit keres itt?~11~Mózes már
28 20| fulladozva sopánkodott:~- Mit akartok, édes fiaim? Szeressétek
29 20| maradt, és gyûlölni kezdte.~- Mit keresel a postán?~- Semmit -
30 21| Keringett velem a világ. Mit tegyek? Ez az ártatlan és
31 23| lelottyadt léggömb. Vajon mit fog felelni? Nevetésre ajzott
32 24| beteljesült a kívánságod. Mit akarsz?~Krisztina kitárta
33 24| egy kicsit gyorsan jött. Mit tegyen ezután? A csend leereszkedett
34 25| mélyen-mélyen a föld alatt.~- Mit akarnak? - esdekeltem csaknem
35 29| neki. - Elmosolyodtam.~- Mit mosolyogsz? - mondta indulatosan. -
36 29| minden az õ kezében van.~- Mit csinálsz most?~- Várok.~
37 29| rendõrséghez - lihegte.~- Mit érsz vele? - mondtam hitetlenül.~
38 29| A léggömb elrepül...”. Mit gondolsz?~1911~ ~
39 30| Anyám, anyuska...~(...Mit akarsz, fiam?)~- Mesélj
40 30| Olyan szomorú voltál.~(...Mit beszélsz?)~- És egy tearózsát
41 30| lelkecskémmel.~(...Fiam, fiam, mit beszélsz? Megint megjött
42 31| közelebb lépett, s nem tudott mit tenni. Majdnem kezet csókolt
43 32| Ijedten gondoltam arra, hogy mit csinálok ezen az unalmas
44 32| amikor egyáltalában nem tud mit csinálni. Most jó lennék
45 32| kérdõen emelte fel a fejét:~- Mit akarsz?~- Szeretlek, drágám -
46 32| szaladt az állomás felé.~Mit tagadjam, hogy most már
47 32| szó. Éppen ezért akartam. Mit ér az életem, ha egy ilyen
48 33| el Bolinnak. Nem tudtam, mit jelent ez a név, és ma se
49 33| játékaikat általában megvetettem. Mit lehet egy babával csinálni?
50 33| Nem láttam világosan, hogy mit csinált. Halkan tett-vett,
51 34| beszél hozzá, de nem érti, mit. Egy másodperc múlva fején
52 34| van a kloroformos sisak. Mit suttognak körötte? Ó, gyors,
53 34| amit most szívdobogva sejt, mit a szájával, az orrával,
54 34| kicsattan az egészségtõl.~- Mit? - felesel Kovács.~Azzal
55 34| délután is megérzett, hogy mit ebédeltek.~Közben Kovács
|