Fejezet
1 1 | felé egy szüreti mulatságra voltak híva. Az asszony a szabadban
2 1 | Karácsony táján vendégeik voltak. Éjfél után bontottak asztalt.
3 3 | Bér, kinek nevével telve voltak az összes lapok. Az asszony
4 4 | egyidõs. Valaha iskolatársak voltak, most a húszéves találkozóról
5 5 | egyszerre csak közöttünk voltak, és velünk együtt ültek
6 5 | komolyságot. A tréfái is komolyak voltak. Némán szokott elbolyongani
7 6 | Kihozott egy csomagot. Ruhák voltak abban. Cipõcskék, kis nadrágok,
8 8 | mandula- és mogyorószemecskék voltak belesütve, üvegszerûen csillogó
9 8 | szemét. Még mindig elõtte voltak a vendégek. A folyosón feltûntek
10 11| oly keskenyek, oly tiszták voltak, mintha hosszú-hosszú éveken
11 11| Különösek, üresek, piszokszínûek voltak ezek a szemek, mint régi
12 12| Az elsõ órák borzalmasak voltak. De azután lassan megszoktuk
13 12| délutánok még rettenetesebbek voltak. Három órakor lámpát kellett
14 13| zongoraszobába, szemei vörösek voltak a virrasztástól és a sírástól.
15 18| Ekkor az Andrássy útnál voltak. Ábel boldogan állapította
16 18| szívességemet. Csakugyan itt voltak. A hamutartóban egy arany
17 18| kísértetjárás nyomait. A székek fel voltak cserélve, vagy a kereveten
18 18| találkoztak. Éjjel még mindig ott voltak a találka nyomai. Kétségtelenül
19 18| illatszere. De a jelek gyanúsak voltak. Egyre több likõr fogyott.
20 19| Hadarva beszéltek. Boldogok voltak. Ruganyosan és majdnem fiatal
21 19| egyetemi éveikben lakótársak voltak, úgy tervezték, hogy harminc
22 19| kisasszonyok szürke ruhában voltak. A hajuk is szürke, s most
23 19| Épp ily tájékozatlanok voltak. Az életben azonban sokat
24 19| Még mindig nagyon sokan voltak. Mogorva utasok aludtak
25 19| kelt fel. Fáradtak, álmosak voltak, és a falnak fordulva tovább
26 19| Felkelni!~Zöldek és sárgák voltak a tegnapi láztól. Szótalanul
27 19| kirándulásokat. Gyászos tapasztalatai voltak. Az ember izzad, fuldoklik
28 19| semmi.~Nehéz pillanatok voltak. Dániel szívdobogást kapott
29 19| másolnak.~Ha csak tehették, nem voltak otthon.~Kószáltak a városban.~
30 19| Másutt kell keresni...”~Voltak azonban órák és percek,
31 19| úgyszólván egészen maguk voltak. Künn csöpörögni kezdett
32 19| teremben.~A tányérok is hidegek voltak. A hús ehetetlen. A tésztára
33 19| kosárba gyömöszölni, és készen voltak. Dániel lomhán csoszogott
34 20| legszomorúbb tapasztalatai voltak. Egymásután látta, mint
35 20| egymást. Ettõl kezdve sokat voltak együtt, és hosszan, komolyan
36 22| kezeit, amelyek gyengédek voltak, de szigorúak, és látszott
37 22| Ezek a szavak színpadiasak voltak. Nem is tudta volna kimondani
38 25| elõtt, hol vörös abroszok voltak az étteremben, sánta s kancsal
39 25| valószínûtlen az egész, de õk voltak, mind a tizenöten, vérengzõ
40 25| A domboldalon tökvirágok voltak. Galagonyák nyíltak a melegben.
41 25| derengeni kezdett volna, már nem voltak idegenek a részeg álomalakok
42 25| igazolványomat. Ez én vagyok. Ott voltak a leveleim is, melyek címemre
43 26| meghalt. Szemei is kékek voltak, mint a tavasz. Halálában
44 26| ragyogtak, az arcok pirosak voltak, a szájak melegek, és leheletük
45 27| ablakokra nézett, melyek sötétek voltak és rejtelmesek.~- A dühös
46 30| mint a kék gyémánt.)~- Kik voltak ott?~(...Mindenki ott volt.
47 30| Nem mondhatom el, mennyien voltak. Ügyvédek, orvosok, jegyzõk,
48 30| patkó alakú fehér asztalok voltak, torták és virágok alatt
49 31| mind a hárman sápadtak voltak, összeharapták a fogukat,
50 31| felé, melyek félelmesebbek voltak, mint egykor a sivalkodó
51 33| szigorú neveléstani elvei voltak. Ezek az elvek itt is teljesen
52 33| élte. Izgató pillanatok voltak. Letéptük róla a ruhát,
53 34| sikerült. Az orvosok meg voltak elégedve, akik a betegségben
|