Fejezet

 1 1 |           asszony csüggedten vette le szemét a kulcslyukról, s
 2 3 |          és egy pár akkordot ütött le a zongorán, amire még a
 3 3 |            ha fejedelmük fejét üti le.~Másnap Bér maga jött el.
 4 3 |            pedig tanácstalanul ült le egy nagy karosszékbe. Síró,
 5 5 |             és velünk együtt ültek le a temetõ virágos füvébe.~
 6 5 |            mellé. Itten telepedett le a feleségével és a fiával.
 7 5 |  szõlõtõkék. Tódor fáradtan hunyta le szemeit. Rendesen együtt
 8 6 |       keresik fel, s ott számolnak le vele. Mi is ilyesmire gondoltunk,
 9 9 |         utcaöntözõ, aki nem locsol le minden járókelõt, ma is
10 10|      rakéták.~- Nem jó - torkoltuk le egymást. - Ez se jó. Új
11 11|           pénzeket dühösen söpörte le, azután egy marokra valót
12 11|            Az apa pedig nem feküdt le. Megitta az összes bort,
13 13|          már egész ragyogással néz le a falról... Látja, ez a
14 13|        fekete szemével kacérkodott le az én tíz évemre. Ma is
15 15| belemelegszik a csevegésbe, és már le is ül a székemre. Szeret
16 15|          el. Hajnalban lopózkodott le pár pillanatra a városba,
17 15|             Henri reszketve nézett le a szédületes kékségbe, az
18 16|             és legelõször õk ülnek le a frissen festett padokra,
19 16|        most is magam elõtt látnám. Le volt nyomtatva. Negyven
20 16|         volt. Egymás után dobáltuk le a puffanó, porzó, füstölgõ
21 16|  homlokomat. Ásítottam.~- Feküdjön le, édes barátom. Aludja ki
22 19|        sonkaszeleteket kanyarított le a prágaiból, melynek rózsaszín
23 19|        társalogni próbált.~- Üljön le.~- Köszönöm, már ülök.~A
24 19|        lefeküdt a díványra. Nagyon le volt verve. Viharos füstfellegbe
25 19|            mérlegre. Mogorván jött le.~- Tíz kilót híztam - mondta
26 20|   lehetõleg árnyékos fotelekre ült le, pálmák alá, ajtók mellé,
27 20|          lehetett habozni. A levél le volt ragasztva, és a levél
28 21|           egész éjszaka nem feküdt le.~Másnap megint eljött. Alázatosan
29 21|      ábrándoztam, egyedül feküdtem le a tiszta, hideg ágyba egy
30 22|      szakálla jóságosan hullámzott le a palástra. Mellette aludt
31 23|          gyér, sárga szõrök lógtak le. Szomorú, igénytelen jelenség
32 23|            kis kínai ápolónõ fogta le szemét.~Különben azt mondják,
33 24|      téglákra. Azután egyedül jött le a hegyoldalon. Lóbálta a
34 24|          keservesen, jóízûen sírt. Le se vetkõzött éjjel. Három
35 24|        esszenciája. Nem is mondott le róla. Az életét adta volna
36 24|           csak kilenc perc pergett le. Krisztina hátradõlt a pamlagon.
37 26|   gyászházba, s az ebédlõben ültek le. Egy sarokban húzódtam meg.
38 27|     simogatták. Nyugodtan csuklott le feje a szelíd mellekre.
39 27|      haragszik.~- Dehogy - intette le az asszony.~- Észrevett
40 27|        fûszere és bódulata.~- Dobd le nekem a hajadat, a te nagy
41 27|          volt, s néhány kiló hájat le akart hányni magáról. A
42 28|   mozgószínház lepedõjén játszódik le. A mozidirektor a programra
43 29|            fiam...~- Hogyan?~- Ülj le. Mindent elbeszélek.~Leültünk
44 29|         éreztük, hogy sohase bukik le, meg se áll az örökkévalóságig.~
45 30|            Egy csepp bor se gurult le az ingmellére.)~- De a lelkéhez
46 31|          melyet kegyetlenül tépett le valamely erõszakos kéz.~
47 31|            bágyadtsága ereszkedett le, melankolikusan dúdolt egy
48 32|          tudatosan füllentettem:~- Le.~- Fizetnél-e értem kutyaadót?
49 33|            Még a kalapját se tette le. Csak a csipkés szoknyái
50 33|             nemegyszer ereszkedett le róla selyemfonalán egy pók,
51 34|          szemhéjait óvatosan zárta le, hogy egy kis résen, titokzatos