Fejezet

 501 5 |               elátkozott vidéki városunkba, a temetõ mellé. Itten telepedett
 502 5 |                  mellé. Itten telepedett le a feleségével és a fiával.
 503 5 |              telepedett le a feleségével és a fiával. A városban ezermesternek
 504 5 |                    feleségével és a fiával. A városban ezermesternek ismerték,
 505 5 |               amelyekben színesen csörögtek a furcsa üvegarabeszkek, hengereket
 506 5 |                    és törpéket táncoltatott a kifeszített fehér lepedõn.~
 507 5 |                  kifeszített fehér lepedõn.~A csillagász imádta a dohányt.
 508 5 |                lepedõn.~A csillagász imádta a dohányt. Vastag, fekete
 509 5 |                szivarokat szívott. Szerette a mérges, keserû füstöt, a
 510 5 |                    a mérges, keserû füstöt, a feketekávét és a komolyságot.
 511 5 |                    füstöt, a feketekávét és a komolyságot. A tréfái is
 512 5 |               feketekávét és a komolyságot. A tréfái is komolyak voltak.
 513 5 |                  Némán szokott elbolyongani a fiával. Hajnal felé gyakran
 514 5 |                    felé gyakran láttam õket a temetõ környékén, amint
 515 5 |                   amint görnyedve kuksoltak a földre, és a csövet az égre
 516 5 |            görnyedve kuksoltak a földre, és a csövet az égre szegezték.~
 517 5 |                  égre szegezték.~Késõbb már a fiú mutogatta nekünk a csillagokat:~-
 518 5 |                  már a fiú mutogatta nekünk a csillagokat:~- Lássátok,
 519 5 |                 csillagokat:~- Lássátok, ez a Véga... A Cassiope... A
 520 5 |                      Lássátok, ez a Véga... A Cassiope... A Sirius...
 521 5 |                     a Véga... A Cassiope... A Sirius... A Berenice haja...~-
 522 5 |                     Cassiope... A Sirius... A Berenice haja...~- Berenice
 523 5 |         ismételgettük, és tetszettek nekünk a nevek.~Arab hitregékben
 524 5 |                 sokat törõdtünk azzal, hogy a csillagász fia ilyenkor
 525 5 |               csillagász fia ilyenkor talán a Fiastyúkot vagy az Esthajnalcsillagot
 526 5 |                megvallva, semmit sem értett a csillagászathoz. Ez különösen
 527 5 |               mûszerei reá szálltak azokkal a hatalmas, szürke és fehér
 528 5 |             kandúrokkal egyetemben, amikkel a csillagász oly szívesen
 529 5 |                     meg Tódort - így hívták a csillagász fiát - és továbbra
 530 5 |                     beteg csillagimádóknak.~A csillagász fia mindig rejtélyes
 531 5 |                    családias volt. Túl járt a huszonöt éven, s a lelke
 532 5 |                     járt a huszonöt éven, s a lelke még mindig bölcsõben
 533 5 |                     kitartással mond búcsút a silány, ordináré élvezeteknek
 534 5 |                nyíltságával fordított hátat a nõknek is, és csak egy szürke
 535 5 |                   gazdálkodást vitt véghez. A mûszereket a por ette, megrepedeztek,
 536 5 |                   vitt véghez. A mûszereket a por ette, megrepedeztek,
 537 5 |                     csöve most sután bámult a csillagok közé, mint egy
 538 5 |                 bizonyos humorral fogta fel a helyzetet, és mikor rájött,
 539 5 |            helyzetet, és mikor rájött, hogy a csövön át is csak annyit
 540 5 |              fényképezõgépjét hozta magával a messzelátó helyett. Egyáltalában
 541 5 |             madárijesztõként állítottuk fel a szabad mezõn a sánta állványokat,
 542 5 |               állítottuk fel a szabad mezõn a sánta állványokat, hogy
 543 5 |                     sánta állványokat, hogy a csillagvizsgálás titokzatos
 544 5 |                    Tódor maga köré csavarta a fekete posztót, amivel apja
 545 5 |                 fekete posztót, amivel apja a fotografálógépet borította
 546 5 |                     be, és kevélyen járkált a csillagos éjszakában. Négyen-öten,
 547 5 |                    csalódottak, kísértük õt a csonka, megtépázott mûszerekkel.~-
 548 5 |                     oldalba böktük egymást.~A csillagász fia felnézett
 549 5 |                    és fontoskodva mondta:~- A Sirius.~Tódor majdnem minden
 550 5 |                azonban nagyon sokáig nézett a levegõbe, és mi nem tudtunk
 551 5 |                fájóan, imbolyogva felsóhajt a csillagokhoz, és ott a szabad
 552 5 |            felsóhajt a csillagokhoz, és ott a szabad levegõtengerben száll,
 553 5 |                   ég aranyos részegségével. A dombokon friss hajnali szellõk
 554 5 |                kószáltak. Pirosodni kezdtek a harmatos szõlõtõkék. Tódor
 555 5 |                  mindez nem sokáig tarthat. A virrasztásba és koplalásba
 556 5 |            belebetegedtünk. Hullani kezdett a hajunk. Nem mertünk az emberek
 557 5 |             csapzott éjszakai kóbor kutyák. A csillagász fia már gyakran
 558 5 |                   napokig feküdt az ágyban, a szemei is mindig gyöngébbek
 559 5 |                   botra támaszkodva járkált a temetõ körül, és minden
 560 5 |                 apám - mondta - sokat nézte a csillagokat... Nem is olyan
 561 5 |                 Ajkain pedig újra megjelent a gyerekek szelíd mosolygása.~
 562 5 |                     elmentünk hozzá. Anyja, a szelíd, bús úri asszony
 563 5 |                     sírva nyitott ajtót, és a fiú ágyához vezetett. Türelmetlenül
 564 5 |                   egy képeskönyv volt, amit a csillagász fia gyermekkorától
 565 5 |                     estén nagyon soká nézte a képeket. Azután idegeskedve
 566 5 |                  Nyissátok ki az ablakokat!~A búcsúzó, csillaghullajtó
 567 5 |      csillaghullajtó augusztusi ég benézett a szobába. Tódor felült, és
 568 5 |             cikázott végig egy-egy ív, akár a kénes gyufa gyengéden sziporkázó
 569 5 |                  Tódor hátradûlt az ágyban. A fogai közül sziszegte:~-
 570 5 |                    Vén kandúrok doromboltak a paplanán.~- Eszembe jut,
 571 5 |                 délután leányok zongoráztak a régi házunkban, s én kimentem
 572 5 |                    házunkban, s én kimentem a városerdõbe, hogy kisírjam
 573 5 |                felnyögött:~- És eszembe jut a nagyanyám nevenapja. Minden
 574 5 |              nevenapja. Minden eszembe jut. A családi lakoma decemberben,
 575 5 |              decemberben, csikorgó fagyban, a bíbor rumosüveg, az óriási
 576 5 |                     ezüst petróleumlámpa és a cigányzene. - A fánkok vaníliás
 577 5 |           petróleumlámpa és a cigányzene. - A fánkok vaníliás illatát
 578 5 |                   vaníliás illatát érzem...~A csillagász fia száját a
 579 5 |                     A csillagász fia száját a párnára tapasztotta, és
 580 5 |                  Meleg sállal kötötte körül a nyakát, s összekereste mûszereit.
 581 5 |                    mindnyájan összejöttünk. A kapu elõtt hosszú, sötét
 582 5 |             éjszakából. Halkan lopózkodtunk a csillagász fia mellé, és
 583 5 |                    kérdeztük, hová megyünk. A fekete takaró újra nála
 584 5 |              Félénken énekelni kezdtünk, de a dal szánkra fagyott. A csillagász
 585 5 |                   de a dal szánkra fagyott. A csillagász fia egyedül ment,
 586 5 |                  mindig gyorsabban, úgyhogy a kis csapat egészen elmaradt
 587 5 |                 mint egy nagy képeskönyv, s a csillagász fia már csak
 588 5 |                     lebeg elõre, mintha már a csillagos magasságokban
 589 5 |                 pedig sápadtan imbolyogtunk a fehér éjben, árnyak egy
 590 5 |                   úgy tetszik, mintha ebben a virradni nem akaró fehérségben,
 591 5 |                  nem akaró fehérségben, ott a felfelé sóhajtó országúton
 592 5 |                tétovázva, egy dalt dalolva, a csillagász fia után.~1908~ ~
 593 6 |                                             A KÖVÉR BÍRÓ~1~Fényes délben
 594 6 |                  KÖVÉR BÍRÓ~1~Fényes délben a napszúrás úgy reszket a
 595 6 |                     a napszúrás úgy reszket a levegõben, mint valami hegyes,
 596 6 |                     hegyes, gonosz aranytû.~A kisváros alszik. Házai fehérlenek,
 597 6 |               fehérlenek, ablakai villognak a fény önkívületében, hasonlóan
 598 6 |                    szeméhez, aki csak bámul a porba, s nem lát.~Távolabb
 599 6 |                  porba, s nem lát.~Távolabb a huszárok lovardája, melynek
 600 6 |                     ad valamicske árnyékot, a gyep, melyen pitypangok
 601 6 |           gumicipõben, harcra készen várjuk a kövér bírót. Betegek vagyunk
 602 6 |                kövér bírót. Betegek vagyunk a kánikula örömétõl. A világ:
 603 6 |                vagyunk a kánikula örömétõl. A világ: egy sárga szédület.~
 604 6 |                  világ: egy sárga szédület.~A lovarda eresze alatt összedugjuk
 605 6 |             hallgatunk. Mikor elharangozzák a delet, a törvényszék hûvös
 606 6 |                Mikor elharangozzák a delet, a törvényszék hûvös kapualjából -
 607 6 |                  mindig pontosan - kiduzzad a kövér bíró hordószerû potroha.~
 608 6 |             Egyikünk elordítja magát:~- Jön a kövér bíró.~Odalapulunk
 609 6 |                     kövér bíró.~Odalapulunk a lovarda kapujához. A csendben
 610 6 |            Odalapulunk a lovarda kapujához. A csendben csak szívünk kalimpálása
 611 6 |                      hogy mindjárt elõttünk a kövér bíró. Egy pillanat,
 612 6 |                    keskeny patakokban ömlik a verejték. Vakondok-szeme
 613 6 |                   ránk. Mindnyájunkban forr a harag, de félünk, s gégénk
 614 6 |                    az illetõt. - Üsd agyon.~A göröngy magas ívben röppen
 615 6 |                 széttöredezve fröccsen szét a porban. A szeplõs Torday,
 616 6 |                     fröccsen szét a porban. A szeplõs Torday, kit az iskolában „
 617 6 |                    még egy színes kavicsot.~A kövér bíró hátrafordul.~
 618 6 |                  bíró hátrafordul.~Hunyorog a napfényben, aztán továbbgurul.
 619 6 |                    szárazon. Ezzel verem be a fejét.~A napfényben egy
 620 6 |                     Ezzel verem be a fejét.~A napfényben egy kézipisztoly
 621 6 |                 érezzük magunkat.~2~Utáltuk a csúnyaságát, gyûlöltük a
 622 6 |                    a csúnyaságát, gyûlöltük a betegesen pöffedt kövérségét,
 623 6 |              pöffedt kövérségét, ahogy csak a gyermekek tudnak gyûlölni.~
 624 6 |                  láttunk ilyen torz embert. A lábak búsan tartották a
 625 6 |                     A lábak búsan tartották a potrohot, a törzs beleveszett
 626 6 |                 búsan tartották a potrohot, a törzs beleveszett duzzadó,
 627 6 |               tetszett - pityeregve vádolta a természetet, hogy egy embert
 628 6 |              Részvétet nem éreztünk iránta. A varangyos békát éppúgy gyûlöltük,
 629 6 |                békát éppúgy gyûlöltük, mint a kövér bírót. Gyûlöltük,
 630 6 |                    mitõl hízott meg ennyire a kövér bíró.~- A kövér bíró -
 631 6 |                     ennyire a kövér bíró.~- A kövér bíró - mondta Pali -
 632 6 |                   van anyja? - kérdeztük, s a társaságon hitetlen moraj
 633 6 |                      Vele lakik együtt, itt a Tûzoltó utcában. Én ismerem.
 634 6 |                     benneteket.~Elindultunk a különös kalandra. Rablóregényekben
 635 6 |                 gondoltunk, míg közeledtünk a csendes, zöld zsalus ház
 636 6 |                    ki:~- Gyertek.~4~Elõször a hûvös tornácon kellett keresztülhaladnunk,
 637 6 |               kõrisek, jázminbokrok között, a hinta mellett, a padon egy
 638 6 |                    között, a hinta mellett, a padon egy sovány, bánatos
 639 6 |               nénike kötött.~Még viszketett a torkunk a nevetés ingerétõl,
 640 6 |                    Még viszketett a torkunk a nevetés ingerétõl, de a
 641 6 |                     a nevetés ingerétõl, de a nénike megsimogatta fejünket,
 642 6 |               nénike megsimogatta fejünket, a mi kezet csókoltunk neki,
 643 6 |                     elénk. Palit felültette a hintára.~Elmondta, hogy
 644 6 |                     hintára.~Elmondta, hogy a hinta még a fiáé volt, mert
 645 6 |                  Elmondta, hogy a hinta még a fiáé volt, mert valaha,
 646 6 |                     várta, ha néha elmaradt a pajtásaival, hogy megnótázott,
 647 6 |                     megnótázott, megtáncolt a kis lurkó, ha a hosszú õszi
 648 6 |                  megtáncolt a kis lurkó, ha a hosszú õszi estéken unták
 649 6 |                     valami tréfát csinálunk a kövér bíróval a saját házában,
 650 6 |                   csinálunk a kövér bíróval a saját házában, de a kedvünk
 651 6 |                 bíróval a saját házában, de a kedvünk elzápult, a kánikula
 652 6 |                      de a kedvünk elzápult, a kánikula hõségében fáztunk.~-
 653 6 |                    mondta Pali, álmélkodva. A néni most rápillantott.~-
 654 6 |                     látta így járni?~Bement a szobába. Kihozott egy csomagot.
 655 6 |                   mind az övé volt - mondta a néni. - Ez az ingecske is.
 656 6 |                    rád.~- Ez is? - kérdezte a Torday gyerek, s egy zöld
 657 6 |                   Mindnyájan megdöbbentünk. A röhögés, mely a kapuban
 658 6 |              megdöbbentünk. A röhögés, mely a kapuban torkunkban bizsergett,
 659 6 |                arcunkat.~Kézrõl kézre adtuk a lepkefogót.~5~A fák árnyában
 660 6 |                 kézre adtuk a lepkefogót.~5~A fák árnyában állottunk.~
 661 6 |                árnyában állottunk.~Néhányan a hintára szálltak, sikoltottak,
 662 6 |          sikoltottak, bukfencezni próbáltak a fûben. De nem jól éreztük
 663 6 |                    pillanat alatt átvillant a fejünkön, hogy valaha a
 664 6 |                     a fejünkön, hogy valaha a kövér bíró is gyerek volt,
 665 6 |              kalapunkhoz. Fejünk megfájdult a forró fû szagától.~6~Én
 666 6 |                     forró fû szagától.~6~Én a falhoz támaszkodtam, s lehunytam
 667 6 |                   támaszkodtam, s lehunytam a szememet. Kék mezõt láttam,
 668 6 |                  hajadonfõtt ugrál, kezében a zöld lepkefogóval, egy ideges,
 669 6 |                 Forró és fekete volt az éj.~A sarkon dörgõ léptekkel jött
 670 6 |                 dörgõ léptekkel jött felénk a kövér bíró.~- Jó estét -
 671 6 |              sapkánkat.~- Jó estét - mondta a kövér bíró, mint a testvérünk,
 672 6 |                   mondta a kövér bíró, mint a testvérünk, s õ is leemelte
 673 6 |               elaludtam, azt álmodtam, hogy a kövér bíró kék szalagos
 674 7 |                                        MESE A TENGERRÕL ÉS A SZEGÉNY EMBERRÕL~
 675 7 |                         MESE A TENGERRÕL ÉS A SZEGÉNY EMBERRÕL~1~Egy sovány,
 676 7 |                     gyermekkar felkönyökölt a mosóteknõ iszamós kávájára.
 677 7 |                   tágra nyitott szem meredt a mosónõre, és egy bánatos
 678 7 |                      én tengerész leszek...~A mosónõ nem figyelt a hangra,
 679 7 |                        A mosónõ nem figyelt a hangra, csak intett a fejével,
 680 7 |               figyelt a hangra, csak intett a fejével, hogy jól van. A
 681 7 |                    a fejével, hogy jól van. A gyermek feje pedig lekonyult,
 682 7 |                    feje pedig lekonyult, és a két tágra nyitott szem még
 683 7 |                  ragyogott. Víziókat látott a mosókonyha homályos mélyében.
 684 7 |               mosókonyha homályos mélyében. A forrázott ruhák gõzei, a
 685 7 |                    A forrázott ruhák gõzei, a nehéz vasalószag, az álmosan
 686 7 |                    égen éppen ekkor bújt ki a fellegekbõl a hold.~Az ablak,
 687 7 |                 ekkor bújt ki a fellegekbõl a hold.~Az ablak, mely a csirkeudvarra
 688 7 |          fellegekbõl a hold.~Az ablak, mely a csirkeudvarra nézett, verejtékezett
 689 7 |         csirkeudvarra nézett, verejtékezett a hõségtõl. A hold is éppen
 690 7 |                   verejtékezett a hõségtõl. A hold is éppen csak hogy
 691 7 |                   éppen csak hogy berémlett a zöld, füstölgõ ködbõl. Egyébként
 692 7 |                     fejében láz cikázott, s a szíve hangosan vert:~- A
 693 7 |                    a szíve hangosan vert:~- A tenger... a tenger...~A
 694 7 |                hangosan vert:~- A tenger... a tenger...~A szoba pedig
 695 7 |                     A tenger... a tenger...~A szoba pedig egyszerre kitágult.
 696 7 |             mosószappan émelyítõ szagát, de a szája szöglete már mosolygott.
 697 7 |                    szöglete már mosolygott. A habok locsogása delejes
 698 7 |                   fürtjeit. Már ott táncolt a szilajon tajtékzó óceánon.
 699 7 |                lapát lengett kezében. Verte a dühös habokat. A kötélen
 700 7 |                      Verte a dühös habokat. A kötélen száradó sárga szoknya
 701 7 |               kötélen száradó sárga szoknya a szelektõl hatalmasan kipuffadt,
 702 7 |                buján zöldellõ erdõk felé.~- A tenger... - pötyögött félálomban -
 703 7 |                      pötyögött félálomban - a tenger...~2~Késõbb Péterke
 704 7 |                     sápadt, mint azok, akik a koplalásba fakulnak belé.
 705 7 |                koplalásba fakulnak belé. Ez a magas és halvány fiú még
 706 7 |                   és halvány fiú még mindig a tengerrõl álmodozott. Imádta
 707 7 |             mellette, és nem törõdnek vele. A Duna-partra lopózott ki
 708 7 |                     ki esténként, oda, ahol a kõpart megszûnik, és a porba
 709 7 |                 ahol a kõpart megszûnik, és a porba leheveredve bámulta
 710 7 |                   porba leheveredve bámulta a vizet.~Ha hazament, újra
 711 7 |                  hazament, újra elkezdõdött a régi játék. Húszéves volt,
 712 7 |                     s mégsem unatkozott rá. A párnák csücskei az ajtóra
 713 7 |                   árbocvastagságúvá dagadt, a másik enyhén lengett, mint
 714 7 |                  másik enyhén lengett, mint a kötél, némelyik szeszélyesen
 715 7 |                  víz. Péter ilyenkor bebújt a párnák közé. Fülére húzta
 716 7 |                   párnák közé. Fülére húzta a paplant, s úgy képzelte:
 717 7 |                   ház egy óriási hajó, mely a bizonytalan vizek hátán
 718 7 |                    vizek hátán hánykolódik. A szél künn sivalkodott.~Mikor
 719 7 |                 sötéten rebbent el mellette a kispárna árnyéka. Péter
 720 7 |                     gyújtott, és elõkereste a könyvét. A könyv, amit olvasott:
 721 7 |                    és elõkereste a könyvét. A könyv, amit olvasott: Robinson
 722 7 |      kicserepesedett. Szemei vörösek lettek a gõztõl, s állandóan könnyeztek.~-
 723 7 |                   ácsszerszámait, és beállt a mûhelybe.~- Nem bírom...
 724 7 |                 fõvel elballagott hazulról. A tenger felé akart menni.
 725 7 |                   csak el kellene indulnia, a szíve zenéjére lépegetni,
 726 7 |                   életet, nyilallást érzett a mellébe. Megállt a Duna-parton.
 727 7 |                   érzett a mellébe. Megállt a Duna-parton. Egy kis hajóállomás
 728 7 |                  Bámulta az apró gõzösöket, a kék ruhás hajósokat, s az
 729 7 |                     az anyjának:~- Beálltam a hajóhoz... hídvetõ inasnak...~
 730 7 |               hajóhoz... hídvetõ inasnak...~A szomszédok vigyorogva gúnyolódtak
 731 7 |                 csak az ajkába harapott, és a tengerre gondolt.~- A tenger... -
 732 7 |                    és a tengerre gondolt.~- A tenger... - suttogta magában
 733 7 |                     ezután alig gondolt már a tengerre. Karjai megerõsödtek,
 734 7 |                 derék vízi hivatalnoka lett a helyi gõzhajónak. Néha még
 735 7 |                      Néha még gyönyörködött a gyöngyös, hullámos vízben.
 736 7 |                   húsos arcát, s akkor volt a legboldogabb, ha betérhetett
 737 7 |                legboldogabb, ha betérhetett a kocsmába, és istenigazában
 738 7 |        istenigazában leihatta magát. Idõvel a kormányzói hídra került.
 739 7 |                 annak elõtte. Egyik partról a másikra vergõdött. A rézszócsõbe
 740 7 |                partról a másikra vergõdött. A rézszócsõbe tele torokkal
 741 7 |                        Elõre.~Egyik év múlt a másik után. A tavaszra jött
 742 7 |                 Egyik év múlt a másik után. A tavaszra jött a nyár, s
 743 7 |                 másik után. A tavaszra jött a nyár, s aztán az õsz. Õsszel
 744 7 |                      s aztán az õsz. Õsszel a Duna ködös és hideg. A színek
 745 7 |               Õsszel a Duna ködös és hideg. A színek szürkék, fázósak,
 746 7 |             különösen fáradtak és opálosak. A hajó élete megelevenül.
 747 7 |                     hajó élete megelevenül. A kazánban barátságosan dalol
 748 7 |                 kazánban barátságosan dalol a tûz, sietõ emberek iparkodnak
 749 7 |                    sietõ emberek iparkodnak a másik parton, és a víz mintha
 750 7 |               iparkodnak a másik parton, és a víz mintha végtelenbe tágulna.
 751 7 |                  mintha végtelenbe tágulna. A gõzhajó is megnõ. A tengerrõl
 752 7 |                tágulna. A gõzhajó is megnõ. A tengerrõl álmodik. Sziszegõ
 753 7 |                kötelekkel tör ki, viaskodik a hullámokkal, a szelekkel,
 754 7 |                    viaskodik a hullámokkal, a szelekkel, a köddel, és
 755 7 |                   hullámokkal, a szelekkel, a köddel, és harsogva kavarja
 756 7 |                 köddel, és harsogva kavarja a mélységeket. Az ember a
 757 7 |                     a mélységeket. Az ember a rozoga alkotmányon a veszély
 758 7 |                  ember a rozoga alkotmányon a veszély édes bizsergését
 759 7 |                    estén hánykolódott Péter a vízen, október vége felé.
 760 7 |                 Hideg szelek fújtak arcába. A szelek messzirõl jöttek,
 761 7 |             köszöntést. Péter fáradtan állt a kormányzói hídnál, s lehajtotta
 762 7 |               lehajtotta fejét. Újra érezte a tengert. A folyó türelmetlenül
 763 7 |                      Újra érezte a tengert. A folyó türelmetlenül zúgott
 764 7 |                  Hídlámpások csillámlottak. A hajó élesen, fülsértõen
 765 7 |           rikkantott, mintha berúgott volna a ködtõl és a víztõl. Ezen
 766 7 |                  berúgott volna a ködtõl és a víztõl. Ezen az estén Péter
 767 7 |                     Feje azonban nehéz volt a visszaemlékezéstõl. Szemei
 768 7 |                    Haragosan káromkodott.~- A keservét ennek a csúf idõnek!~
 769 7 |             káromkodott.~- A keservét ennek a csúf idõnek!~A szürke, õszi
 770 7 |               keservét ennek a csúf idõnek!~A szürke, õszi esõ lassan
 771 7 |                    lassan szitálni kezdett. A partot, a vizet egészen
 772 7 |                 szitálni kezdett. A partot, a vizet egészen egybemosta,
 773 7 |                 vizet egészen egybemosta, s a színek mind ebbe a piszkos,
 774 7 |            egybemosta, s a színek mind ebbe a piszkos, lucskos párába
 775 7 |                    lucskos párába fakultak. A hajó orrán bóbiskoló lámpa
 776 8 |                     Piroska az asztalnál ül a nagyanya ebédlõjében. A
 777 8 |                     a nagyanya ebédlõjében. A virágos vázák, a fehér és
 778 8 |               ebédlõjében. A virágos vázák, a fehér és fekete torták közül
 779 8 |                bámul. Ha lehunyja, hasonlít a komoly és illedelmes alvóbabákhoz.~
 780 8 |                    illedelmes alvóbabákhoz.~A délután ideges zavarban
 781 8 |                  múlt el. Alig ebédelt meg, a bonne a kis szobába cipelte,
 782 8 |                   Alig ebédelt meg, a bonne a kis szobába cipelte, és
 783 8 |                    egymás után belemártotta a gõzölgõ vízbe. A víz sütötte,
 784 8 |               belemártotta a gõzölgõ vízbe. A víz sütötte, és a szappanhab
 785 8 |                    vízbe. A víz sütötte, és a szappanhab huncutul csípte
 786 8 |                  szappanhab huncutul csípte a szemét, úgyhogy sokszor
 787 8 |                    Arra is emlékezett, hogy a padlón széles aranytócsákban
 788 8 |                  aranytócsákban folyt össze a napfény. Azután a tükör
 789 8 |                     össze a napfény. Azután a tükör elé állították. Itt
 790 8 |                   tükör elé állították. Itt a bonne elõvette az anya fehér
 791 8 |                     beültek egy kocsiba, és a nagyanya lakomájára mentek.
 792 8 |            ereszkedett. Piroska fejecskéjét a kocsi ablakához nyomta,
 793 8 |                     gyulladt az izgalomtól. A sötét kocsiban olyan volt,
 794 8 |               megérkeztek, már gyújtogatták a lámpákat. Hideg délután
 795 8 |                   Piroska gyorsan felsuhant a lépcsõn, és kinyitotta az
 796 8 |             kinyitotta az óriási üvegajtót. A nagyanyánál egyáltalán minden
 797 8 |                   pillanat alatt végignézte a folyosót, amely a szobából
 798 8 |                végignézte a folyosót, amely a szobából kirakott bútoraival
 799 8 |                  sokáig bámulta az asztalon a majonéz-halat, a rákpástétomot,
 800 8 |                   asztalon a majonéz-halat, a rákpástétomot, a tortákat
 801 8 |             majonéz-halat, a rákpástétomot, a tortákat és a sajtot a különös
 802 8 |                rákpástétomot, a tortákat és a sajtot a különös üvegborítóval,
 803 8 |                      a tortákat és a sajtot a különös üvegborítóval, valamint
 804 8 |                     üvegborítóval, valamint a köpcös, vörös rumosüveget,
 805 8 |                 vörös rumosüveget, mellette a kék cukortartót, amely máskor
 806 8 |            cukortartót, amely máskor mindig a kredencen állott a gyertyatartók
 807 8 |                   mindig a kredencen állott a gyertyatartók mellett. Ez
 808 8 |                  Aurélia napján, mert akkor a nagyanya nevenapja van.
 809 8 |                nagyanya nevenapja van. Ezen a napon a porcelántálakon
 810 8 |                 nevenapja van. Ezen a napon a porcelántálakon sárga piskóták
 811 8 |                   és gyümölcskenyerek. Benn a túlfûtött és lankadt levegõt
 812 8 |                   az izzó vaslapátra vetett a cseléd, végigjárva vele
 813 8 |                     cseléd, végigjárva vele a szobákat. A kanári a forróságban
 814 8 |                 végigjárva vele a szobákat. A kanári a forróságban alélva
 815 8 |                   vele a szobákat. A kanári a forróságban alélva csipegett
 816 8 |             kalitkájában. Fönn az állványon a kitömött evet szõre majdnem
 817 8 |                     az összes gyertyákat és a lámpákat, az óriási petróleumlámpa-kolosszust
 818 8 |                  alkalmakkor égett, mielõtt a rokonság különbözõ tagjai -
 819 8 |                vajon nem mond-e csütörtököt a nagy estélyen. Csak kevesen
 820 8 |                     Piroska elkáprázva állt a fénytengerben.~Egyenesen
 821 8 |                    fénytengerben.~Egyenesen a szalonba ment, ahol sok
 822 8 |                   és fiú lármázott. Megállt a piros szõnyeg közepén. A
 823 8 |                    a piros szõnyeg közepén. A fiatalemberek felugráltak,
 824 8 |               feleletet. Torka összeszorult a méregtõl. Fájt neki, hogy
 825 8 |                   az anyja se törõdik vele. A leányok, Iby, Iky és Mary
 826 8 |                  Iby, Iky és Mary ott ülnek a teaasztalnál két katonatiszttel,
 827 8 |                      és reá se hederítenek.~A bonne megfogta kezét.~-
 828 8 |                   kezét.~- Allons chérie...~A zöld díványra ültette.~Piroska
 829 8 |                 ültette.~Piroska most nézte a leányokat. A katonatisztek
 830 8 |                     most nézte a leányokat. A katonatisztek cigarettáztak
 831 8 |           udvaroltak, különösen Ibynek, aki a legyezõjével hadonászott,
 832 8 |                    kacagott. Egyik hadnagy, a szõke bajuszú, ritkábban
 833 8 |              szólott, de mihelyt kinyitotta a száját, a leányok majdnem
 834 8 |                mihelyt kinyitotta a száját, a leányok majdnem szétpukkadtak
 835 8 |               leányok majdnem szétpukkadtak a nevetéstõl. Most is mondott
 836 8 |                    legyezõje van- folytatta a hadnagy, és eltorzította
 837 8 |                      mint aki kicsit biztos a sikerében, s tudja, hogy
 838 8 |                    Miért kell ezen nevetni? A hadnagy a levegõbe dobja
 839 8 |                     ezen nevetni? A hadnagy a levegõbe dobja zsebkendõjét,
 840 8 |                levegõbe dobja zsebkendõjét, a leányok újra kacagnak. Piroska
 841 8 |                     hogy ilyen buta. Közben a zavar egyre nõtt. Rettentõ
 842 8 |              sok-sok leány és még több fiú. A lárma már olyan nagy volt,
 843 8 |                   kukorékoltak és sípoltak. A sápadt kisleány pedig reménytelenül,
 844 8 |                   végre észrevegyék.~Átment a másik szobába is. Ottan
 845 8 |                  akik németül beszélgettek. A dívány sarkába húzódott,
 846 8 |                      milyen gyerekesek ezek a nagyok. Most játszanak elõttem,
 847 8 |                    egész bizonyos, hogy ezt a beszédet senki a világon
 848 8 |                   hogy ezt a beszédet senki a világon se értheti. Hiszen
 849 8 |                  Hiszen én se értem.”~Ekkor a nagyanya kézen fogta, és
 850 8 |                fehér asztal volt felterítve a lakomára. A többiek ott
 851 8 |                 volt felterítve a lakomára. A többiek ott ültek mind.
 852 8 |                   már kissé érdekesebb volt a társaság. Közvetlenül elõtte
 853 8 |           Közvetlenül elõtte ott csillogott a tortakés, amit kezébe is
 854 8 |                 tányérban gyönyörködhetett. A többiek különben éppen olyan
 855 8 |                   mint Piroska észrevette - a békához hasonlított, állandóan
 856 8 |              békához hasonlított, állandóan a rokonairól fecsegett. A
 857 8 |                     a rokonairól fecsegett. A másik mindenkitõl azt kérdezte,
 858 8 |                     is fordította fejét. Ez a hölgy most a mamához fordult:~-
 859 8 |           fordította fejét. Ez a hölgy most a mamához fordult:~- Hogy
 860 8 |                 mamához fordult:~- Hogy van a kicsike?~- Köszönöm, elég
 861 8 |                    jól.~- Csak el ne rontsa a gyomrát...~Piroska nézte
 862 8 |                    gyomrát...~Piroska nézte a nénit, a sok tarka ruhát,
 863 8 |                      Piroska nézte a nénit, a sok tarka ruhát, a színes
 864 8 |                   nénit, a sok tarka ruhát, a színes tortákat, a tányérokat,
 865 8 |                   ruhát, a színes tortákat, a tányérokat, és türelmetlenül
 866 8 |                    türelmetlenül feszengett a székén.~A néni beszédén
 867 8 |          türelmetlenül feszengett a székén.~A néni beszédén annál inkább
 868 8 |                 ozsonnán õ eszik legtöbbet. A többiek is borzasztó sokat
 869 8 |             borzasztó sokat ettek. Megitták a haboskávét, azután jött
 870 8 |                     haboskávét, azután jött a pecsenye, a torta, a gyümölcs,
 871 8 |                     azután jött a pecsenye, a torta, a gyümölcs, a sajt,
 872 8 |                   jött a pecsenye, a torta, a gyümölcs, a sajt, és még
 873 8 |              pecsenye, a torta, a gyümölcs, a sajt, és még mindig nem
 874 8 |                  még mindig nem laktak jól. A pufók hölgy, akinek mindenki
 875 8 |                      mennyit megsoványodott a nyáron Marienbadban, már
 876 8 |           Marienbadban, már harmadszor vett a habostortából. Egyébként
 877 8 |                   urak már kurjantottak is. A körszakállas bácsi - kezében
 878 8 |                    s nem tudta, haragszik-e a kövér úr, vagy csak bolondozik?
 879 8 |                 tátotta, homlokát elöntötte a vér. Kiabált. Kékeslila
 880 8 |                     Kékeslila erek dagadtak a húsos homlokán. Szemöldökei
 881 8 |                 villogtak és cikáztak.~- Az a barátság, amely bennünket
 882 8 |             barátság, amely bennünket ehhez a házhoz fûz, helyesebben
 883 8 |                  házhoz fûz, helyesebben az a szeretet, amely mindenkit
 884 8 |                  magam így kifejezni - ebbe a szentélybe lép... ebbe a
 885 8 |                    a szentélybe lép... ebbe a szentélybe, amely...~Piroska
 886 8 |                   hasonlított, mikor szidja a cselédeket. De a többiek
 887 8 |                     szidja a cselédeket. De a többiek mosolyogva néztek
 888 8 |                    helyeseltek, és zörögtek a villáikkal. Piroska hol
 889 8 |                     villáikkal. Piroska hol a kövér úrra, hol a vendégekre
 890 8 |               Piroska hol a kövér úrra, hol a vendégekre nézett. Nem volt
 891 8 |                  viszketett, szeme égett, s a mellét valami különös félelem
 892 8 |                  félelem csiklandozta. Künn a konyhában pedig a villamoscsengõk
 893 8 |                      Künn a konyhában pedig a villamoscsengõk szüntelenül
 894 8 |             jöttek-mentek, ajtók csapódtak. A szavak, hiába próbálta elhesselni,
 895 8 |                 zümmögtek szája körül, mint a darazsak. Füle csengett.
 896 8 |             darazsak. Füle csengett. Azután a kövér úr magasra emelte
 897 8 |                   emelte poharát, és kitört a beszéd; a vendégek felkeltek,
 898 8 |                poharát, és kitört a beszéd; a vendégek felkeltek, az üvegtányérok
 899 8 |                     szilánkra törtek volna. A másik szobában bútorokat
 900 8 |                    Még mindig elõtte voltak a vendégek. A folyosón feltûntek
 901 8 |                   elõtte voltak a vendégek. A folyosón feltûntek a cigányok.
 902 8 |              vendégek. A folyosón feltûntek a cigányok. Gyantázták a vonót,
 903 8 |            feltûntek a cigányok. Gyantázták a vonót, hangolták a hegedûket,
 904 8 |               Gyantázták a vonót, hangolták a hegedûket, tust húztak a
 905 8 |                    a hegedûket, tust húztak a beszédre. Attól tartott,
 906 8 |               beszédre. Attól tartott, hogy a plafon a fejére szakad,
 907 8 |                Attól tartott, hogy a plafon a fejére szakad, kõpor hull
 908 8 |                   fejére szakad, kõpor hull a társaságra, s a ház összedõl.
 909 8 |                  kõpor hull a társaságra, s a ház összedõl. Orrában a
 910 8 |                     a ház összedõl. Orrában a kénes gyufa émelyítõ füstjét
 911 8 |                füstjét érezte. Egy fiatalúr a zongorához ugrott, és dühösen
 912 8 |                   bántalmazni akarta volna. A bús macskazenébe kétségbeesetten
 913 8 |                     belé az urak dörmögése, a lányok és asszonyok vihogása.~
 914 8 |                     rémülten jártatta körül a szobán. Arca halálsápadt
 915 9 |                                NÉHÁNY LEVÉL A „ZÖLD NAPLÓ”-BÓL~Amikor
 916 9 |                     letettem az érettségit, a többi családi ereklyével
 917 9 |                 ereklyével együtt megkaptam a „Zöld Napló”-t is. Sokat
 918 9 |                     Jól emlékszem, az anyám a ruhásszekrénybe, a fehérnemûk
 919 9 |                    anyám a ruhásszekrénybe, a fehérnemûk közé dugdosta,
 920 9 |                    közé dugdosta, oda, ahol a parfümösüvegeket meg a pénzét
 921 9 |                 ahol a parfümösüvegeket meg a pénzét tartotta, s állandóan
 922 9 |               tartotta, s állandóan elzárta a gyerekszemek elõl. Az írója
 923 9 |                     Egyik rokonom volt, aki a család elõtt különös kegyeletben
 924 9 |          Tisztelettel tekintek reájuk, mint a kisdiák a nagyobbakra, akik
 925 9 |             tekintek reájuk, mint a kisdiák a nagyobbakra, akik már letették
 926 9 |              nagyobbakra, akik már letették a vizsgákat, latinul olvasnak
 927 9 |              logaritmusokkal számolnak.~Ezt a naplót remegve vettem a
 928 9 |                     a naplót remegve vettem a kezembe, s minden szavát
 929 9 |           megjegyeztem magamnak. Az alakja, a színe, a fekete tintafoltja,
 930 9 |               magamnak. Az alakja, a színe, a fekete tintafoltja, a rászáradt
 931 9 |                színe, a fekete tintafoltja, a rászáradt porzója, mely
 932 9 |               képzett ember, egyéniség, aki a maga feje szerint élt, és
 933 9 |          intellektuális öngyilkosságról van a naplóban szó, ennek a kulisszatitkait
 934 9 |                   van a naplóban szó, ennek a kulisszatitkait tartalmazza.
 935 9 |             lelkiismeretesen. Ezért értékes a szememben, ma is.~A kusza
 936 9 |                 értékes a szememben, ma is.~A kusza és zavaros kéziratból
 937 9 |             nagybátyám tavaly vetette magát a Dunába. A másik (mint anyám
 938 9 |                     vetette magát a Dunába. A másik (mint anyám meséli)
 939 9 |                 vergõdött vonaton és kocsin a mi kis városunkba, s aztán,
 940 9 |                 ferdén meredt az üvegtetõre a halott szeme. Ettõl kezdve
 941 9 |                kezdve valami végzet bujkált a családunkban. Mikor húszévesek
 942 9 |              húszévesek lettünk s elváltunk a vidéktõl, anyánk úgy búcsúzott
 943 9 |               tõlünk, mintha halni mennénk. A koporsók évrõl évre ijesztõ
 944 9 |                   pontossággal jelentek meg a pályaudvaron. Öcsém egy „
 945 9 |                     októberi reggelen hozta a vonat. Unokahúgom kútba
 946 9 |                    Egész sor halott fekszik a hátam mögött, szalonkabátban,
 947 9 |                  mind az én véreim. És ezek a sovány, halott emberek mintha
 948 9 |                  Tegnap este óta csak ezzel a gondolattal tudok foglalkozni,
 949 9 |                     tudok foglalkozni, s ez a gondolat izgat és ijeszt.
 950 9 |                     és ijeszt. Ma egész nap a tó partján sétáltam. Különös
 951 9 |                partján sétáltam. Különös ez a borongó õszi vidék, a törpe
 952 9 |                    ez a borongó õszi vidék, a törpe akácaival, és a kis
 953 9 |                vidék, a törpe akácaival, és a kis tó, az alföldi melankóliájával.
 954 9 |                    viseltem, s én megfogtam a kalapom, nehogy belesodorja
 955 9 |                 kalapom, nehogy belesodorja a szél a vízbe. Néztük a lomha
 956 9 |                   nehogy belesodorja a szél a vízbe. Néztük a lomha csónakokat,
 957 9 |          belesodorja a szél a vízbe. Néztük a lomha csónakokat, amelyek
 958 9 |              amelyek eltûntek, felbukkantak a ködben. Apám erõs fekete
 959 9 |                   addig volt irtózatos, míg a dördülése el nem hangzott.
 960 9 |                   Egész gyermekkoromban ezt a pisztolydörrenést vártam.
 961 9 |                    délelõttökön, ebéd után, a jóllakottság részegségében,
 962 9 |               tetszett, hogy elõre befogtam a fülem, nem akartam meghallani
 963 9 |                      nem akartam meghallani a koponyarepesztõ robajt.
 964 9 |                  délután, tízéves koromban, a kertbõl szaladtam az utolsó
 965 9 |                     tudom, mi vitt rá, hogy a végzettel versenyt fussak.
 966 9 |                  végzettel versenyt fussak. A szívem egyszerre kalapálni
 967 9 |                  csendjébõl elõre hallottam a dördülést. Még jókor érkeztem.
 968 9 |                   érkeztem. Apám ott feküdt a díványon, sárga kendõjével
 969 9 |               kendõjével betakarva, kezében a forgópisztollyal. Elordítottam
 970 9 |                   Az apám szelíden megfogta a kezem, megcsókolt, arcát,
 971 9 |                    fordította, és kiküldött a szobából. Ma is emlékszem
 972 9 |                   szobából. Ma is emlékszem a tekintetére. De csak huszonnégy
 973 9 |                 lõtte magát.~Miért írom ezt a naplót? Már tíz éve nem
 974 9 |                      Temetõbõl engedtem fel a léggömböket és a sárkányokat.
 975 9 |               engedtem fel a léggömböket és a sárkányokat. Ebbõl magyarázhatják
 976 9 |               alkalmatlan az életre, s ezek a sápadt, keskeny kezek miért
 977 9 |                     szerszámmal bánni, csak a kártyával, a tollal, és
 978 9 |                    bánni, csak a kártyával, a tollal, és majd a pisztollyal.~
 979 9 |                kártyával, a tollal, és majd a pisztollyal.~Most még egy
 980 9 |                   eszünkbe ötlik, s izgatja a fantáziánkat. Ha a mezõre
 981 9 |                  izgatja a fantáziánkat. Ha a mezõre megyek, és a lábam
 982 9 |                      Ha a mezõre megyek, és a lábam elé kerül egy bogár,
 983 9 |                    Sohasem tudtam megérteni a borbélyt, aki türelmesen
 984 9 |                   száz nyakat anélkül, hogy a vendég szakállával együtt
 985 9 |                probléma elõttem. Mi vagyunk a természet fenegyerekei.
 986 9 |               csukott kaput megkopogtatunk, a zárakat feszegetjük, nyitogatjuk,
 987 9 |              kezükben nem gyilkoló szerszám a pisztoly, de finom hangszer,
 988 9 |                     finom hangszer, mellyel a jövõ szimfóniáját próbálják
 989 9 |             szimfóniáját próbálják kicsalni a fukar és titkolódzó életbõl.
 990 9 |                 babrálok. Az ujjam ráteszem a ravaszra, a csövet a halántékomra,
 991 9 |                  ujjam ráteszem a ravaszra, a csövet a halántékomra, s
 992 9 |               ráteszem a ravaszra, a csövet a halántékomra, s elsütöm,
 993 9 |                    vérem megijedt zenéje, s a beléje csattanó ólomgolyó?
 994 9 |               beléje csattanó ólomgolyó? Ó, a nagyszerû duett. Ha ezt
 995 9 |                    átgondolod, s átfutottál a gondolatláncon, egészen
 996 9 |                      nevetve veszed kezedbe a pisztolyt, és megérted azokat,
 997 9 |              magukat agyon, mint vadászaton a nemes vadat.~Szeptember
 998 9 |                 szidom magamat. Tegnap este a lámpásom körül egy pille
 999 9 |                     mint egy akkordot fogni a zongorán, vagy megütni -
1000 9 |                   gisz-t. Máskor iszonytató a gondolata is. Ma átolvastam,