Fejezet

3501 28|                     levetkõztetik, elveszik a botját, a kalapját, a felöltõjét,
3502 28|           levetkõztetik, elveszik a botját, a kalapját, a felöltõjét,
3503 28|              elveszik a botját, a kalapját, a felöltõjét, s elveszik a
3504 28|                    a felöltõjét, s elveszik a vastag pápaszemet is, amit
3505 28|                      Csak üggyel-bajjal tud a beteghez botorkálni, hogy
3506 28|                   botorkálni, hogy megmérje a lázat. Egyik leány kikapja
3507 28|                   kikapja az apja hóna alól a lázmérõt. Ezt is összetörik.
3508 28|                lázmérõt. Ezt is összetörik. A szoba padlóján vihorászva
3509 28|                 padlóján vihorászva keresik a kis fürge higanygömböket.
3510 28|                     hogy receptet írjon, és a leányoknak szigorúan meghagyja,
3511 28|                    nyomban csináltassák meg a gyógyszertárban.~HATODIK
3512 28|         gyógyszertárban.~HATODIK KÉP~Jönnek a leányok a gyógyszertárból.~
3513 28|                HATODIK KÉP~Jönnek a leányok a gyógyszertárból.~Tizenhárman
3514 28|                  mielõtt hazaérnének. Ekkor a legkisebb kihúzza a dugót,
3515 28|                   Ekkor a legkisebb kihúzza a dugót, és megkóstolja a
3516 28|                     a dugót, és megkóstolja a medicinát. Az orvosság jó.
3517 28|                     édes. Az orvosság, mint a szörp. Inni kezdi. A többiek
3518 28|                   mint a szörp. Inni kezdi. A többiek utánozzák. Körömcseppig
3519 28|                  Meglátja az üres üvegeket. A leányok valamit hazudnak
3520 28|               sovány testét, amely már mint a csontváz, és komikus lábait,
3521 28|                  kórók. Késõbb hátrafekszik a párnán, és sokáig nem mozdul.~
3522 28|               párnán, és sokáig nem mozdul.~A leányok papért szaladnak.
3523 28|                papért szaladnak. Megérkezik a pap - egy õsz, piros arcú
3524 28|                    ministránsgyerekkel, aki a csengettyût rázza elõtte,
3525 28|                  rázza elõtte, meggyóntatja a beteget, megáldoztatja,
3526 28|                amely annyit vétkezett ebben a földi életben embertársai
3527 28|                     egy búcsútekintetet vet a leányokra, akik egyedül
3528 28|                    egy könnyet morzsol szét a szemében arra a gondolatra,
3529 28|                morzsol szét a szemében arra a gondolatra, hogy nemsokára
3530 28|            ártatlanok, mint az Úr angyalai.~A leányok most már pityeregnek.
3531 28|              Gyászos arccal tesznek-vesznek a haldokló körül, aki hánykolódik
3532 28|             haldokló körül, aki hánykolódik a kisvánkoson. Most egy új
3533 28|                     Most egy új párnát kér. A legkisebb az anyja tûpárnáját
3534 28|                   az anyja tûpárnáját teszi a feje alá. Sziszegve jajdul
3535 28|                   alá. Sziszegve jajdul fel a haldokló, s vér csurog a
3536 28|                    a haldokló, s vér csurog a fejébõl. Most meg inni kér.
3537 28|                 parázsos nyelvét, és piheg. A legnagyobb vesz egy üres
3538 28|                    szívja, nyeli, kortyolja a levegõt.~NYOLCADIK KÉP~Még
3539 28|             NYOLCADIK KÉP~Még mindig várnak a leányok. Lenn a zenekar
3540 28|               mindig várnak a leányok. Lenn a zenekar már kegyesen elõlegezi
3541 28|              zenekar már kegyesen elõlegezi a gyászzenét, amely a közönség
3542 28|               elõlegezi a gyászzenét, amely a közönség tájékozatlanabb
3543 28|                 nemigen fog felgyógyulni, s a film tragikus kimenetelû.
3544 28|                     nem sokáig tart. Felkel a legidõsebb, az apa szívére
3545 28|                  kezdenek. Az elsõ megmossa a halott arcát. A második
3546 28|                    megmossa a halott arcát. A második tiszta inget hoz.
3547 28|                   második tiszta inget hoz. A harmadik öltözteti. A negyedik
3548 28|                  hoz. A harmadik öltözteti. A negyedik fésüli. Az ötödik
3549 28|             negyedik fésüli. Az ötödik sír. A hatodik csókolja. A hetedik
3550 28|                    sír. A hatodik csókolja. A hetedik imádkozik. A nyolcadik
3551 28|              csókolja. A hetedik imádkozik. A nyolcadik kirohan. A kilencedik
3552 28|             imádkozik. A nyolcadik kirohan. A kilencedik hozza a koporsót.
3553 28|                 kirohan. A kilencedik hozza a koporsót. A tizedik, tizenegyedik
3554 28|                kilencedik hozza a koporsót. A tizedik, tizenegyedik s
3555 28|                     tizedik, tizenegyedik s a tizenkettedik beléemeli.
3556 28|                    tizenkettedik beléemeli. A tizenharmadik pedig ráborítja
3557 28|               tizenharmadik pedig ráborítja a szemfödõt és a koporsófedelet.
3558 28|                    ráborítja a szemfödõt és a koporsófedelet. Tizenhárom
3559 28|                   egy gondolat - beszegezik a koporsót. Meggyújtják a
3560 28|                     a koporsót. Meggyújtják a gyertyákat. Letérdelnek
3561 28|                   azonban letépik szemükrõl a zsebkendõket. Elnevetik
3562 28|                 ablakhoz sompolyognak, mind a tizenhárman, intenek az
3563 28|                     vannak, most már jöhet.~A lepedõn megjelenik: Vége.
3564 28|                     aki „jó éjszakát” kíván a publikumnak.~1911~ ~
3565 29|                                             A LÉGGÖMB ELREPÜL...~A költõ
3566 29|                        A LÉGGÖMB ELREPÜL...~A költõ megállt a Rákóczi
3567 29|                  ELREPÜL...~A költõ megállt a Rákóczi út sarkán. Meglátta
3568 29|                 Rákóczi út sarkán. Meglátta a léggömbös embert, ki a rügyezõ
3569 29|             Meglátta a léggömbös embert, ki a rügyezõ akác mellett állott
3570 29|              vegyesen. Kora tavasz volt. Ez a színpompa boldogan szorította
3571 29|               mámorossá tette, érezte benne a nyarat, a lángokat. Odalépett
3572 29|                      érezte benne a nyarat, a lángokat. Odalépett az emberhez.~-
3573 29|                  mosolyogva.~Azzal lenyeste a gömböt a közös zsinegrõl,
3574 29|                     Azzal lenyeste a gömböt a közös zsinegrõl, egyik gomblyukába
3575 29|                egyik gomblyukába kötötte, s a felsõ mellényzsebébõl odadobott
3576 29|                   mellényzsebébõl odadobott a léggömbösnek százezer koronát.~-
3577 29|            rivalltam rá.~- Meg kell fizetni a passziókat. Ez a levegõgolyó
3578 29|                    fizetni a passziókat. Ez a levegõgolyó többet ér nekem.~-
3579 29|                  nekem.~- De...~- Semmi de. A nyárspolgárok nem értik,
3580 29|                  becsületes ember honorálja a könnyûséget, a szárnyat.
3581 29|                    honorálja a könnyûséget, a szárnyat. Nézd, nem olyanok
3582 29|                      Nézd, nem olyanok ezek a kolibriszínû gömbök, mint
3583 29|                   kolibriszínû gömbök, mint a tavasz madarai, az aszfalt
3584 29|                     aszfalt ibolyái?~Néztem a költõt. Hihetetlenül magas,
3585 29|                    vékony ember volt. Amint a léggömb kabátjához akasztva
3586 29|                  volt, mint egy karó, fején a léggömbbel, mint valami
3587 29|                 viszed? - kérdeztem tõle.~- A fiamnak. Beteg. Az orvos
3588 29|                        Nekem már csak ebben a semminél is könnyebb metángázban,
3589 29|                 könnyebb metángázban, ebben a ragadós kollodium hártyában
3590 29|                     kollodium hártyában van a reménységem. Te tanultál
3591 29|                     kis betegemet, de akkor a többiek, a pozitivisták,
3592 29|              betegemet, de akkor a többiek, a pozitivisták, az alaposak,
3593 29|                   gazemberek. Orvosságaikat a moslékba öntöttem, s kifüstöltem
3594 29|              öntöttem, s kifüstöltem utánuk a szobát. Nem akarok tudni
3595 29|                    Nemigen elõkelõ hangzású a neve. Két évet ült sikkasztás
3596 29|                   mentünk.~- Nos és mi baja a fiadnak?~- Mi baja! Nem
3597 29|                     kis mélabús filozófusom a másik oldalára fordult,
3598 29|                    bízol ebben?~- Bízom. Ez a táncoló léggömb nekem is
3599 29|                Hazaértünk. Fölkapaszkodtunk a harmadik emeletre. A lakás
3600 29|       Fölkapaszkodtunk a harmadik emeletre. A lakás csöndes, reménytelen
3601 29|                gyógyíthatatlan beteg van, s a környezet már belefásult
3602 29|                    környezet már belefásult a tudatba, hogy úgyis minden
3603 29|                     hiába. Az ágyban feküdt a beteg. Rátekintettem, és
3604 29|                     filozófusé, ki már csak a mozdulatlanságban és nirvánában
3605 29|                  nirvánában hisz, s megveti a tépelõdõket, a becsvágyó,
3606 29|                    s megveti a tépelõdõket, a becsvágyó, korlátolt mozgókat.
3607 29|                korlátolt mozgókat. Mellette a széken kétes világításban
3608 29|                 képzeltem az idegorvosokat. A börtön járt eszemben, ahol
3609 29|                  hasonlított. Szájából dõlt a pálinkaszag. Erõs virzsíniát
3610 29|                    pillanatban féltem, hogy a vörös tûzponttól föllobban
3611 29|                 mondta, és átnyújtotta neki a léggömböt.~- Pompás - kiáltotta
3612 29|          szolgálatot teljesít ilyen léggömb a modern idegterápiában. A
3613 29|                    a modern idegterápiában. A melankólia effajta makacs
3614 29|             eseteiben egyszerûen csodatevõ. A beteg elveszti minden kapcsolatát
3615 29|                 elveszti minden kapcsolatát a földdel, és levegõszerû,
3616 29|                  Pár nap múltán már látszik a hatása. Csakhogy vigyáznunk
3617 29|                     kell vele bánnunk, mint a mérgekkel. Nem akarnám,
3618 29|                mérgekkel. Nem akarnám, hogy a kisfiú is olyan érzéketlen
3619 29|                     olyan érzéketlen legyen a realitás iránt, mint az
3620 29|                  apja.~Keszeg pillantásával a költõre nézett. A költõ
3621 29|             pillantásával a költõre nézett. A költõ kitekintett az ablakon.~-
3622 29|                  mosolyogva.~Aztán megfogta a léggömböt, s a cérnával
3623 29|                     megfogta a léggömböt, s a cérnával odakötötte a rézágy
3624 29|                     s a cérnával odakötötte a rézágy gombjához.~- Kölyök -
3625 29|               gombjához.~- Kölyök - kiabált a gyerekre, nem épp orvosi
3626 29|            tapintattal -, ébredj. Nézd, itt a léggömb.~A fiú fölnyitotta
3627 29|                ébredj. Nézd, itt a léggömb.~A fiú fölnyitotta szemét,
3628 29|                  mellett. Az orvos leküldte a cselédet három másik léggömbért,
3629 29|                   pirosért és egy kékért.~- A színek igen fontosak - mondta
3630 29|             fontoskodva.~Mikor megérkeztek, a másik hármat is odakötötte
3631 29|              gombjaihoz, úgyhogy az ágyban, a négy ficánkoló gömbbel,
3632 29|                 Gáspár - szólt újra -, nézd a léggömböket.~A gyerek föltekintett.
3633 29|                 újra -, nézd a léggömböket.~A gyerek föltekintett. Kissé
3634 29|                      Vártunk. Fél óra múlva a beteg fölült az ágyban,
3635 29|               kiáltotta, és leoldott egyet, a gyerek kezébe adva.~A fiú
3636 29|                egyet, a gyerek kezébe adva.~A fiú játszani kezdett. Megvártuk,
3637 29|                    s óvatosan meggyújtotta. A vékony lángcsík lassan kígyózott
3638 29|                   lángcsík lassan kígyózott a gömbig, ott aztán belékapott
3639 29|                gömbig, ott aztán belékapott a hártyába, s délibábos tûzkoszorúvá
3640 29|                    összerázva, megvilágítva a sötét szobát.~- Nagyszerû -
3641 29|                        Nagyszerû - kiáltott a beteg, és kacagott.~Késõ
3642 29|                     is átlátszónak tetszett a fogása, nem tulajdonítottam
3643 29|               felejtettem. Egy álló hónapig a barátommal sem találkoztam.~
3644 29|                        Óriási - kiáltott. - A fiam meggyógyult. Egészséges,
3645 29|               meggyógyult. Egészséges, mint a makk. Reggeltõl estig futkároz,
3646 29|               futkároz, hancúrozik, játszik a léggömbökkel. A szobámat
3647 29|                     játszik a léggömbökkel. A szobámat már egészen földúlta.
3648 29|                    földúlta. Ha hazamegyek, a szekrények tetején, az ablakpárkányon,
3649 29|                 tetején, az ablakpárkányon, a könyvtáramon találom. Valóságos
3650 29|             Valóságos gyerekaviatikus. Most a Svábhegyen lakunk. Jöjj
3651 29|                   múlva. Gépkocsin rohantam a hegyre. Egyik fordulónál
3652 29|                Egyik fordulónál találkoztam a fiúval, aki a félhomályban
3653 29|                   találkoztam a fiúval, aki a félhomályban egy zöld léggömbbel
3654 29|              nevetett és röpdösött. Örültem a viszontlátásnak, és intettem
3655 29|           viszontlátásnak, és intettem neki a kalapommal.~A költõ otthon
3656 29|                 intettem neki a kalapommal.~A költõ otthon volt, a dolgozószobájában.
3657 29|            kalapommal.~A költõ otthon volt, a dolgozószobájában. Komoran,
3658 29|               halkan köszönt.~- Mi bajod?~- A fiam...~- Hogyan?~- Ülj
3659 29|                Mindent elbeszélek.~Leültünk a tornácra a kis, terített
3660 29|             elbeszélek.~Leültünk a tornácra a kis, terített asztalkához,
3661 29|                     asztalkához, s élveztük a hûvöskés, nyári éjszakát.
3662 29|                   hûvöskés, nyári éjszakát. A költõ meggyújtott egy zöld
3663 29|                     hogy az orvos elvetette a sulykot. A fiút valósággal
3664 29|                  orvos elvetette a sulykot. A fiút valósággal megbabonázták
3665 29|                    valósággal megbabonázták a léggömbök. Szenvedély emészti.
3666 29|              léggömbök. Szenvedély emészti. A levegõ szenvedélye. Kora
3667 29|                   késõ éjszakáig künn ugrál a mezõkön, és nincs mód, hogy
3668 29|              Kísértetiesen lesoványodott.~- A dolog egyszerû. Kezdj ellenkúrát.~-
3669 29|                  melyek gyönyörûen rohannak a parketten. De a fiam nevetett.
3670 29|                    rohannak a parketten. De a fiam nevetett. Késõbb egy
3671 29|                     motorok hajtják. Fütyül a technikára. Õ repülni akar.~-
3672 29|                        Családi végzet.~- Ez a gyerek most eltépett minden
3673 29|             eltépett minden köteléket, mely a földhöz vonzza. Olyan, mint
3674 29|                 földhöz vonzza. Olyan, mint a madár.~- És az orvosok?~-
3675 29|              képzelõdöm.~- És az idegorvos, a rókaarcú, a barátod?~- Eltûnt.
3676 29|                   az idegorvos, a rókaarcú, a barátod?~- Eltûnt. Nyoma
3677 29|                  veszett. Mikor látta, hogy a fiam senyved és lázas a
3678 29|                     a fiam senyved és lázas a levegõtõl, fölszedte sátorfáját,
3679 29|                     volt, kilenc óra. Ekkor a fiú hirtelen elénk ugrott.
3680 29|                   ijesztõet és hihetetlent, a virágágyakból egyszerre
3681 29|                     virágágyakból egyszerre a tornácra.~- Repültem - kiáltotta. -
3682 29|                     kiáltotta. - Átrepültem a Dunát, és a Bazilika tornyára
3683 29|                      Átrepültem a Dunát, és a Bazilika tornyára szálltam.
3684 29|         bizonyítgattam, hogy az lehetetlen. A kisgyereknek - mondta -
3685 29|              kisgyereknek - mondta - vékony a húsa, a csontja, neki nem
3686 29|                     mondta - vékony a húsa, a csontja, neki nem kell repülõgép,
3687 29|             hangulatban vacsoráztunk, fenn, a szálló emeletén. A gyerek
3688 29|                    fenn, a szálló emeletén. A gyerek alig evett valamit.
3689 29|                     Vacsora után bevonultam a költõvel a dolgozószobába.
3690 29|                  után bevonultam a költõvel a dolgozószobába. Éjfélig
3691 29|                    beszélgettünk.~- Hol van a fiú? - kérdeztem.~- A másik
3692 29|                   van a fiú? - kérdeztem.~- A másik szobában játszik.
3693 29|              Mindjárt lefektetem.~Átmentünk a másik szobába. Hosszú-hosszú
3694 29|                Lefeküdni.~- Nem - visongott a fiú.~- Megverlek.~- Nem,
3695 29|                mindjárt az ablakpárkányról?~A gyerek az ablakpárkány peremén
3696 29|                       kiáltott az apa.~Mind a ketten odarohantunk.~Igen,
3697 29|                     Oldalt dõlt, és kezében a zöld léggömbbel kissé megferdülten
3698 29|                    megferdülten kacérkodott a mélységgel. Kinyújtottuk
3699 29|                 elkapjuk. De már késõ volt.~A gyerek a vékony fehér cérnába
3700 29|                     már késõ volt.~A gyerek a vékony fehér cérnába kapaszkodva
3701 29|                 cérnába kapaszkodva megállt a levegõben. Lehetetlen volt
3702 29|                 látszott. Nyilallt föl, föl a levegõbe. Nyugodtan és majdnem
3703 29|            Nyugodtan és majdnem vidáman ült a cérnán, egy darabig integetett,
3704 29|                     elõl. Repült az egekbe, a gyerekegekbe, a lehetetlen
3705 29|                     egekbe, a gyerekegekbe, a lehetetlen képzelet birodalmába,
3706 29|                     áll az örökkévalóságig.~A költõ egy karosszékbe roskadt.
3707 29|                  ivott. Törölte homlokát.~- A rendõrséghez - lihegte.~-
3708 29|               mondtam hitetlenül.~Bementünk a szobába. Elõszedte vastag
3709 29|                    Az én életemben - mondta a költõ - annyi csodálatos
3710 29|                csodálkozom rajta.~Megvártuk a hajnalt. Az ég ismét kéklett.
3711 29|                     józanító szelek fújtak.~A költõ az égre nézett, mint
3712 29|                  költõ az égre nézett, mint a tengerészek rokonai az óceánra,
3713 29|                    kék volt. Egy folt ebbõl a végtelenségbõl. Most egy
3714 29|                    nem fogják megérteni. De a gyerekek, bölcsek és bolondok
3715 29|                tiltakozó szava ellenére is. A címe: „A léggömb elrepül...”.
3716 29|                 szava ellenére is. A címe: „A léggömb elrepül...”. Mit
3717 30|                     este nem lesz. Mert jön a láz, s akkor a padló fölött
3718 30|                     Mert jön a láz, s akkor a padló fölött lengesz, felröpülsz
3719 30|                  fölött lengesz, felröpülsz a kandallóra, és oly nagyok,
3720 30|           kandallóra, és oly nagyok, nagyok a szárnyaid. Beszélj a lakodalomról,
3721 30|                 nagyok a szárnyaid. Beszélj a lakodalomról, a te lakodalmadról,
3722 30|                     Beszélj a lakodalomról, a te lakodalmadról, amit már
3723 30|                   már annyiszor elmeséltél, a nagy-nagy lakodalomról beszélj.~(...
3724 30|                    kezdd, mikor kinyitottad a szemed, és friss vízzel
3725 30|                    és csupa virág. Aki ezen a napon kinyújtotta a kezét
3726 30|                    ezen a napon kinyújtotta a kezét az ablakon, az egész
3727 30|                   az aranyfürdõtõl.)~- Azon a napon korán keltél.~(...
3728 30|                     Ilonka-pillék repkedtek a hajam körül. Belekacagtam
3729 30|                   hajam körül. Belekacagtam a tükrömbe. Csigákba fésültem
3730 30|                 tükrömbe. Csigákba fésültem a hajamat, és tornyos frizurám
3731 30|                       Láttam az arcképedet. A széle ezüst. Olyan vagy
3732 30|                    itt, mint egy kis galamb a tükörben. Abban a fehér
3733 30|                    galamb a tükörben. Abban a fehér brokátselyemben voltál,
3734 30|                   neked.)~- Sok vendég volt a menyegzõn?~(...Kilencvenkilencen
3735 30|                  elõtt megjöttek. Nagyanyád a ház kerti részén szállásolta
3736 30|                    akiknek még hely maradt, a többiek elfoglalták a város
3737 30|               maradt, a többiek elfoglalták a város összes szállóit. Istenem,
3738 30|              Istenem, minden rend felborult a házunkban. Hét szakácsné
3739 30|               Családi kék szemek olvadoztak a félhomályos szobákban, ha
3740 30|                   félhomályos szobákban, ha a boldogságomról beszéltek,
3741 30|                beszéltek, s reápillantottak a mirtuszkoszorúmra, amellyel
3742 30|               amellyel álmodozva babráltam. A szemem, a kék szemem pedig
3743 30|              álmodozva babráltam. A szemem, a kék szemem pedig csillogott,
3744 30|               szemem pedig csillogott, mint a kék gyémánt.)~- Kik voltak
3745 30|                          Mindenki ott volt. A püspök lila talárban, õszen,
3746 30|                aranykeretes szemüveggel. Õt a vendégszobába szállásolták,
3747 30|                     szállásolták, oda, ahol a mennyezetes ágy áll. A selyempaplant
3748 30|                 ahol a mennyezetes ágy áll. A selyempaplant és a csipkés
3749 30|                     áll. A selyempaplant és a csipkés vánkosokat adták
3750 30|                      összetörve az úttól és a fáradtságtól, a gazdag rokonok
3751 30|                    úttól és a fáradtságtól, a gazdag rokonok hetykén és
3752 30|                     hetykén és kevélykedve. A déliek már egy hét elõtt
3753 30|                    már egy hét elõtt jöttek a szomszédos falukból, s irigykedtek
3754 30|                  fejedelmi borravalót adott a cselédeknek.)~- Hol terítettek
3755 30|              cselédeknek.)~- Hol terítettek a vacsorára?~(...Az udvaron
3756 30|                   virágok alatt roskadozva. A városi hajdúk fehér zsinóros
3757 30|                zsinóros atillában hordották a melegített tányérokat. Nagyanyád
3758 30|                     aki nagyon sápadt volt. A fátyolommal hûtöttem az
3759 30|            fátyolommal hûtöttem az arcomat, a kezeimet, az égõ füleimet.
3760 30|             kezeimet, az égõ füleimet. Csak a nyakam volt jéghideg. Mellettünk
3761 30|                   volt jéghideg. Mellettünk a násznagyok ültek és a püspök,
3762 30|            Mellettünk a násznagyok ültek és a püspök, enyhén mosolyogva.
3763 30|                   Lejjebb hosszú koszorúban a leányok, oldalukon a võfélyek,
3764 30|             koszorúban a leányok, oldalukon a võfélyek, táncra készen.
3765 30|              fabrikált, s erõsen köszörülte a torkát. Kopasz nagybátyád
3766 30|              simogatta, és nagyban udvarolt a leányoknak. Akkor még élt
3767 30|              leányoknak. Akkor még élt mind a két nagyapád is.)~- Nekem
3768 30|                ismerõs.~(...Bizony, bizony. A cigányok a szomszéd városból
3769 30|                  Bizony, bizony. A cigányok a szomszéd városból jöttek
3770 30|                  sohase játszottak szebben. A prímás arcát eláztatták
3771 30|                     prímás arcát eláztatták a könnyek. Régi-régi magyar
3772 30|              muzsikáltak, amiknek hallatára a fiatalságukra gondoltak
3773 30|           ezüstszürke hajjal, fõkötõben, és a hervadt kis szájacskájukkal
3774 30|                      részegre itták magukat a könnyekkel, mint az urak
3775 30|                    könnyekkel, mint az urak a borral. Nem tudom, de mindenki
3776 30|                 szomorú is volt. Az olajfák a szomszéd kertekbõl átküldötték
3777 30|                látom, hogy hét órakor ültök a sátorban, és még egész világos
3778 30|                   és még egész világos van. A cselédek sürögnek-forognak.
3779 30|                 cselédek sürögnek-forognak. A ház pedig fel van dúlva.
3780 30|                pedig fel van dúlva. Látszik a ponyván keresztül is, hogy
3781 30|                  ponyván keresztül is, hogy a szobákat kirakták a vendégek
3782 30|                    hogy a szobákat kirakták a vendégek számára. A gang,
3783 30|                kirakták a vendégek számára. A gang, amely máskor oly rendes
3784 30|                    tudtad, miért. Elszorult a szíved, mert az életedre
3785 30|                 mert az életedre gondoltál, a leányéveidre, a te szobáidra,
3786 30|                  gondoltál, a leányéveidre, a te szobáidra, amelyekbe
3787 30|                   ajtódat, mielõtt lementél a sátorba. Olyan szomorú voltál.~(...
3788 30|                     És egy tearózsát tûztél a hajadba.~(...Egy lankadt
3789 30|                   Egy lankadt tearózsát.)~- A menyasszonyi csokrod is
3790 30|               tearózsából volt, s emlékszem a fehér papírtölcsérre és
3791 30|                  neked.)~- És az asztalnál, a gyertyák hideg fényében
3792 30|             fényében fáztál. Körüljártattad a szemed a vendégeken, s megakadt
3793 30|                     Körüljártattad a szemed a vendégeken, s megakadt a
3794 30|                    a vendégeken, s megakadt a szemed egy fiatalemberen.~(...
3795 30|               tisztán. Nem ismerted meg. De a szemetek találkozott. Aztán
3796 30|                   nagyon zavartan lesütötte a szemét. Õ se ismerte. Azt
3797 30|                    egy jöttment, aki beállt a mulatók közé.)~- Senkihez
3798 30|                   is olyan áhítatosan, mint a pap az oltárnál a bort,
3799 30|                      mint a pap az oltárnál a bort, Krisztus szentelt
3800 30|                 Krisztus szentelt vérét.)~- A fiatalember majdnem szent
3801 30|              Gyakran kiment az éjszakába, s a csillagokat nézte, amelyek
3802 30|                  csillagokat nézte, amelyek a fák aromájában fürdöttek,
3803 30|                sóvárogva bámult kelet felé, a hajnali csillag elé.~(...
3804 30|               csillag elé.~(...Mikor bejött a sátorba, a frakkja csupa
3805 30|                     Mikor bejött a sátorba, a frakkja csupa aranyfüst
3806 30|               frakkja csupa aranyfüst volt. A csillagok közt láttam az
3807 30|                 arcát.)~- Egy csillag égett a ruháján, anyám.~(...Úgy
3808 30|                     le az ingmellére.)~- De a lelkéhez se engedett senkit,
3809 30|                 engedett senkit, és befogta a fülét a cigányzenére. Más
3810 30|                  senkit, és befogta a fülét a cigányzenére. Más dalokat
3811 30|                   És az udvaron megcsókolta a lábad porát, a cipõd nyomát
3812 30|                  megcsókolta a lábad porát, a cipõd nyomát a homokban.~(...
3813 30|                 lábad porát, a cipõd nyomát a homokban.~(...Másnap is
3814 30|            asztalnál.)~- Ottan ült, s nézte a vendégeket, akik délben
3815 30|                   gyertyák mellett. Bámulta a kövér könnyeket, amelyek
3816 30|            könnyeket, amelyek végiggurultak a sírva vigadók arcán, a bankókat
3817 30|        végiggurultak a sírva vigadók arcán, a bankókat a cigányok kezében,
3818 30|                   vigadók arcán, a bankókat a cigányok kezében, a poharakban
3819 30|                bankókat a cigányok kezében, a poharakban áporodó borokat,
3820 30|                 poharakban áporodó borokat, a viharvert, szivarhamus abroszt,
3821 30|                     Három ily napig tartott a menyegzõ, s õ három napig
3822 30|                  három napig ottmaradt.~(...A harmadik nap hajnalán azonban
3823 30|            átmentetek az üvegtornácon. Azon a reggelen egy mély fotelben
3824 30|              könyököltünk, s néztük apáddal a csillagot.)~- A fiatalember
3825 30|                     apáddal a csillagot.)~- A fiatalember pedig, aki a
3826 30|                    A fiatalember pedig, aki a te jövõd volt, s aki látja
3827 30|                    s aki látja most magában a múltadat, mereven tekintett
3828 30|                      csak imádkozott érted. A láza felbokrétázott tüzes
3829 30|                   Alattad zölden füstölgött a kert pázsitja, s a verõfényben
3830 30|               füstölgött a kert pázsitja, s a verõfényben úgy égtek a
3831 30|                     a verõfényben úgy égtek a pipacsok, mint a piros villámlámpácskák.~(...”
3832 30|                  úgy égtek a pipacsok, mint a piros villámlámpácskák.~(...”
3833 30|                        mondotta az apád, és a fiatalemberre mutatott.)~-
3834 30|                   szelíden, s megsimogattam a haját.)~- Azután megcsókoltátok
3835 30|                 Igen, anyuska, ne ijedj meg a szememtõl, én voltam az,
3836 30|                    voltam az, én voltam ott a te szent, ezerszer szent
3837 30|                    asztal bal sarkán, balra a szívedtõl, és sírtam, örültem,
3838 30|                    beszélsz? Megint megjött a lázad. Feküdj vissza nyugodtan.
3839 31|                  ANGOL~Három angol érkezett a szigetre. A tenger egész
3840 31|                  angol érkezett a szigetre. A tenger egész éjjel viharzott.
3841 31|                  Úgy, hogy mikor kiszálltak a partra, mind a hárman sápadtak
3842 31|                   kiszálltak a partra, mind a hárman sápadtak voltak,
3843 31|              sápadtak voltak, összeharapták a fogukat, és káromkodtak.
3844 31|                káromkodtak. Az egyik angol, a legfiatalabb, izgatottan
3845 31|         legfiatalabb, izgatottan ment elõre a sziget virágágyai között,
3846 31|                     árnyékok között. Õ volt a legkíváncsibb. A másik kettõ
3847 31|                     Õ volt a legkíváncsibb. A másik kettõ inkább epés
3848 31|                    arcbõrük meg se rezzent. A kikericsek és az õszi rózsák
3849 31|                    találgatták, hogy él itt a fogoly a patkányok és a
3850 31|           találgatták, hogy él itt a fogoly a patkányok és a négerek között.
3851 31|                     a fogoly a patkányok és a négerek között. George,
3852 31|                     négerek között. George, a lámpagyáros, egy ötletet
3853 31|                     nevezte az angolokat.~- A „szatócsnemzet”, mondotta
3854 31|                       mondotta egykor.~Mind a ketten nevettek. Némán mentek
3855 31|                     Mekkora?~William kivett a zsebébõl egy mérõvesszõt,
3856 31|                   zsebébõl egy mérõvesszõt, a körmét rátette egy vonalkára,
3857 31|                  Magas sarkú cipõt visel, s a palást, a korona is nagyította.
3858 31|                    cipõt visel, s a palást, a korona is nagyította. Alapjában
3859 31|                      Az elülsõ angol intett a másik kettõnek.~- Itt vagyunk.~
3860 31|                     ház sütkérezett elõttük a délután sugaraiban. Tiszta,
3861 31|                  egyszerû és rendes volt ez a ház, s egyáltalán nem hasonlított
3862 31|            egyáltalán nem hasonlított ahhoz a börtönhöz, melyet a hosszú
3863 31|                   ahhoz a börtönhöz, melyet a hosszú tengeri út alatt
3864 31|                  tengeri út alatt elképzelt a három angol. Minden megilletõdés
3865 31|                   tíz perc. Méltatlankodtak a hivatalnokok gondatlanságán,
3866 31|           hivatalnokok gondatlanságán, mert a házat mind a hárman úgy
3867 31|           gondatlanságán, mert a házat mind a hárman úgy tekintették,
3868 31|                    Montholon tábornok volt, a császár fõmarsallja.~„Az
3869 31|             félrevonta, egy aranyat nyomott a tenyerébe, elõkelõen és
3870 31|               elõkelõen és hanyagul s azzal a parancsoló hangsúllyal,
3871 31|             parancsoló hangsúllyal, mellyel a pincértõl valami ételt rendelünk,
3872 31|                  mondott csak:~- Bonaparte.~A tábornok megnézte az aranyat,
3873 31|                     zsebre dugta, meghajolt a három angol elõtt. Tudomásul
3874 31|                angol elõtt. Tudomásul vette a megrendelést.~- Most alszik -
3875 31|                     múlva.~Amint közeledtek a lépcsõkhöz, néhány kerti
3876 31|                    néhány kerti virág akadt a lábuk elé, melyet kegyetlenül
3877 31|                George felemelt egy virágot, a tábornok felé fordult.~-
3878 31|                ugyebár, csak ezeket öldösi?~A tábornok értõ mosollyal
3879 31|                 esett. Valósággal szédültek a merev, katonás, mértani
3880 31|              köhintettek, szájuk elé tartva a zsebkendõiket. Fönn az ajtó
3881 31|            átlyuggatott zászló, néhány kard a falon, kétségtelenül múzeumi
3882 31|                     múzeumi értékek, melyek a fogoly dicsõségét hirdetik.
3883 31|                     szájjal ültek ott, mint a fogorvos elõszobájában.
3884 31|                     fogorvos elõszobájában. A koraõsz bágyadtsága ereszkedett
3885 31|                     legyecske, az árnyak és a fények bújócskáztak. Meleg
3886 31|                   Nem tesz semmit - mondták a barátai, s ideges kézzel
3887 31|                   ideges kézzel elõkotorták a szalmafonatos rumosüveget,
3888 31|           szalmafonatos rumosüveget, melyet a tengeri úton hoztak magukkal. -
3889 31|              Reszketve és mohón ittak, mint a cselédek. Amint az óra mutatója
3890 31|                    abban reménykedtek, hogy a császár nem fog felébredni.
3891 31|               Szerettek volna megszökni. De a másik szobából zaj hallatszott.
3892 31|           suttogások, áhítatos neszek, mint a templomban. A három angolnak
3893 31|                  neszek, mint a templomban. A három angolnak kidagadt
3894 31|                     három angolnak kidagadt a homlokere, lüktetett a szíve,
3895 31|             kidagadt a homlokere, lüktetett a szíve, és az ájulás környékezte
3896 31|                   õket. Egyszerre megdagadt a zaj. Kardcsörgés. Sok cipõ
3897 31|               Kardcsörgés. Sok cipõ súrolta a padlót. Arthur remegve támaszkodott
3898 31|               dadogta, hogy õ kimegy innen. A másik két angol is az ajtó
3899 31|                  ajtó felé sandított. Ebben a pillanatban azonban egy
3900 31|                 harsány hangon bejelentette a vendégeket, kiket udvariasan
3901 31|                vendégeket, kiket udvariasan a belsõ szoba felé tuszkolt.~
3902 31|                     így képzelték.~Ott állt a császár, a fogoly, a legyõzött
3903 31|              képzelték.~Ott állt a császár, a fogoly, a legyõzött hadvezér.
3904 31|                   állt a császár, a fogoly, a legyõzött hadvezér. Gárdistái
3905 31|                  állt, mereven és peckesen, a tábornokai között, a zászlók
3906 31|              peckesen, a tábornokai között, a zászlók lángoló mennyországában,
3907 31|                    arany és vér barnállott, a szeptemberi sugarak aranyzivatarában
3908 31|               livrée-ben, csatos cipõben, s a másik oldalon ismét hat
3909 31|                  Hajtincse ördögien kúszott a homlokára. Zömök termete
3910 31|              homlokára. Zömök termete egész a mennyezetig nyúlt fel. Egy
3911 31|                  csatát kellett megnyernie. A gárdisták háromszor a földre
3912 31|           megnyernie. A gárdisták háromszor a földre koppantottak az aranyos
3913 31|              háromszor egymás után éltették a császárt, aki imperátori
3914 31|                   fehér volt. Arcán ott ült a halál jegye. Ebben az idõben
3915 31|                  jegye. Ebben az idõben már a gyomorrák és a nyavalyatörés
3916 31|                   idõben már a gyomorrák és a nyavalyatörés kínozta. Az
3917 31|                    erejét összeszedte most, a szemében villám, a száján
3918 31|                    most, a szemében villám, a száján gõg, s reszketve
3919 31|                     gõg, s reszketve nézett a diadal elé, a három angol
3920 31|              reszketve nézett a diadal elé, a három angol kék szemgolyói
3921 31|           félelmesebbek voltak, mint egykor a sivalkodó ólmok.~Az angolok
3922 31|                 sivalkodó ólmok.~Az angolok a rum ködén látták a császárt.
3923 31|                  angolok a rum ködén látták a császárt. Egy idegen bálvány
3924 31|              bálvány volt most, mely valaha a templomban állt, s millió
3925 31|                  George kereste az ötletét, a csípõs, hitetlen, finom
3926 31|                   akart vagy kiabálni, mint a gárdisták.~Úgy szédültek
3927 31|                  Úgy szédültek ki az ajtón.~A szigeten már õsz volt. Egy
3928 31|                      törpe gumifák zizegtek a szürkeségben. Lassan mentek
3929 31|                 szürkeségben. Lassan mentek a hajóállomáshoz.~George félénken
3930 31|                  látszik, hamisak.~Elõvette a mérõvesszõjét.~- Ekkora -
3931 31|              taglejtéssel.~- Ekkora.~Arthur a tengerre nézett, s egy szót
3932 31|                  szólt. Õsziesen reszketett a víz. Felszedte horgonyát
3933 31|                    víz. Felszedte horgonyát a hajó. Sóhajtottak a sziget
3934 31|               horgonyát a hajó. Sóhajtottak a sziget elátkozott fái. A
3935 31|                    a sziget elátkozott fái. A magány és bánat végtelenségét
3936 31|              pillantottak meg maguk mögött. A császár elkísértette õket.
3937 31|                    Egy közkatona szalutált, a császár katonája, aki reggelente
3938 31|              reggelente friss fénymázat ken a császár cipõire.~A három
3939 31|            fénymázat ken a császár cipõire.~A három angol riadtan tekintett
3940 31|                    Az egyik mélyen leemelte a kalapját. A másik földig
3941 31|                 mélyen leemelte a kalapját. A másik földig hajolt elõtte.
3942 31|                 másik földig hajolt elõtte. A harmadik mély tisztelettel,
3943 31|                  akart adni. De meggondolta a dolgot, s inkább visszacsúsztatta
3944 31|                     inkább visszacsúsztatta a zsebébe.~A közkatona pedig
3945 31|                 visszacsúsztatta a zsebébe.~A közkatona pedig tisztelgett,
3946 31|                 pedig tisztelgett, és várta a borravalót.~1911~ ~
3947 32|                   KUTYA~Egy kis állomáson - a fürdõtelep mellett - pont
3948 32|                   percig kellett várakoznom a legközelebbi gyorsvonatra.
3949 32|                      Hamar eluntam magamat. A sínek mellett, a kavicsokon
3950 32|                   magamat. A sínek mellett, a kavicsokon járkáltam, s
3951 32|              kavicsokon járkáltam, s néztem a fák között felcsillanó vizet,
3952 32|                    felcsillanó vizet, amely a hajnali órákban redõzte
3953 32|                     Álmos utasok várakoztak a padokon. Nyaraló ifjak,
3954 32|                    ingben, leányok rakettel a kezükben. Nemigen érdekeltek.
3955 32|               kezükben. Nemigen érdekeltek. A flörtjük kezdetleges stádiumban
3956 32|            stádiumban volt. Inkább sétáltam a fûben, a pálya mellett nyíló
3957 32|                    Inkább sétáltam a fûben, a pálya mellett nyíló pipacsok
3958 32|              pipacsok tövében, amelyek mint a tilosra állított jelzõlámpák,
3959 32|            állomásfõnök lánya, pongyolában, a teraszra ült, ásítozott
3960 32|               családdal jött, amely szintén a gyorsvonatra várt. Fehér,
3961 32|                  kutya, egy kissé vidékies, a nyaklánca fogyatékos ízlésre
3962 32|                      hogy gondozzák, ismeri a polgári jómódot, de automobilt
3963 32|                       mondottam magamban -, a vonatindulásig eljátszom
3964 32|                úgysem szeretek ismerkedni.”~A kutya gyors iramodással
3965 32|                     kutya gyors iramodással a sínek mellé jött, és néhányszor
3966 32|                     felületesen végignézett a kedves, fekete szemeivel.
3967 32|                szerettem volna megsimogatni a fülét, az okos homlokát,
3968 32|                    fülét, az okos homlokát, a karcsú, arisztokratikus
3969 32|               Csettintettem az ujjammal. De a kutya - se szó, se beszéd -
3970 32|                csendesen utánasompolyogtam. A vasúti sorompónál értem
3971 32|                   félszeg szavakat dadogok.~A kutya nedves orrával megszagolta
3972 32|                  nedves orrával megszagolta a nadrágom szélét, reám bámult,
3973 32|                  fontos.”~De én erõsködtem. A kutya pedig a fejét rázta,
3974 32|                   erõsködtem. A kutya pedig a fejét rázta, s megformálta
3975 32|                    csak üres óráiban gondol a kutyákra, amikor egyáltalában
3976 32|                     volt. Most láttam, hogy a kutyák mennyire pózolnak.
3977 32|                     hiszik, hogy õk intézik a világ sorsát, szemlét tartanak
3978 32|             önhittségük határtalan. Lám, ez a kis fehér kutya is úgy sétál
3979 32|              állomáson, mintha õ engedné be a vonatot. Nézi, hogy rendben
3980 32|                 Nézi, hogy rendben vannak-e a dolgok s úgy látja, hogy
3981 32|            háromszor is visszatér ugyanarra a helyre, szagolja a levegõt,
3982 32|                ugyanarra a helyre, szagolja a levegõt, tüszköl, s aztán
3983 32|                    rendben van minden. Azok a kölykek, akik magukkal hozták,
3984 32|                    múlva ismét elõttem volt a kutya.~- C... c... c - kedveskedtem
3985 32|         kedveskedtem neki, összecsücsörítve a szájamat.~- Ostoba - mondta
3986 32|                 szájamat.~- Ostoba - mondta a kutya -, még a nyelvemen
3987 32|                       mondta a kutya -, még a nyelvemen se tudsz. Hisz
3988 32|                nyelvemen se tudsz. Hisz így a macskákat hívják. Megvetlek.~
3989 32|                 amint édeskedve affektáltam a becézésre illesztett szájammal.~-
3990 32|                     gyere, drága kutyuskám.~A kutya azonban azért se jött.
3991 32|              elõttem, és kérdõen emelte fel a fejét:~- Mit akarsz?~- Szeretlek,
3992 32|                     mondtam neki könnyedén. A kis kutya egy lépést közeledett,
3993 32|                   és bizalmatlanul csóválta a farkát:~- Nem hiszek neked.
3994 32|                kedves dög. Magammal viszlek a vasúton. Nálam fogsz lakni,
3995 32|                  lesz.~- Lemondanál érettem a kényelmedrõl, a buta és
3996 32|                     érettem a kényelmedrõl, a buta és üres ambícióidról?~
3997 32|             Fizetnél-e értem kutyaadót? Ott a fõvárosban (a kollégáimtól
3998 32|                kutyaadót? Ott a fõvárosban (a kollégáimtól hallom) nagy
3999 32|                   kollégáimtól hallom) nagy a kutyaadó, és drága az élet.
4000 32|                  értem szenvedni? Ha nyáron a legyek csípnek, elkergetnéd-e