Fejezet

 1 1 |          barátságtalan szobát látott maga elõtt, ahol garmadával hevernek
 2 1 |       táncoló színes foltokat látott maga elõtt. Egyszer, midõn vörös
 3 2 |      született. Az igazat megvallva, maga is jobban szeretett volna
 4 3 |             fejét üti le.~Másnap Bér maga jött el. Öregedõ, magas
 5 4 |          Gyorsan felhajtja a likõrt. Maga elé néz. Azután a feleségem...~
 6 4 |    felhörpint egy pohár likõrt. Õ is maga elé néz. Õ is mosolyog és
 7 4 |         olyan komolyan játszik, hogy maga is elhiszi. Nézd, most négy
 8 4 |             anyósotok. Nekem azonban maga a Természet az anyósom,
 9 5 |            rejlett. Én tudom, hogy õ maga is finom, úri szánalmat
10 5 |              ami földi, irántunk is, maga iránt is. Az apja hagyatékában
11 5 |           külsõ formát adjunk.~Tódor maga köré csavarta a fekete posztót,
12 6 |           sóhajtott. - Az idõ múlik.~Maga elé nézett. Mi pedig õt
13 9 |              ember, egyéniség, aki a maga feje szerint élt, és úgy
14 11|         korán ment haza, minden este maga vitte fel a hideg felvágottat.
15 11|           tudtak mit csinálni. Cézár maga vette elõ a kártyát:~- Nem
16 11|               szólt halkan Cézár, és maga elé söpörte a filléreket.
17 11|               Cézár szótlanul nézett maga elé. Már éjfélre járt az
18 13|          idefehérlõ kép a falon.~- A maga ajka meg olyan, mint a csecsemõé.
19 13|              szomorú és boldog, mint maga a Szerelem.~- A Szerelem
20 16|          szemmel nézett rám.~- Igen, maga sohase írta meg a tárcát -
21 17|          olyan csendesen, hogy talán maga is alig hallotta. Az a hang
22 18|          lovag fütyörészve csapta be maga után.~Azután a ház kapuja
23 18|              felsikoltott.~- Kicsoda maga? - kiáltott. - Mit akar
24 19|           szabadkozott. Úgy látszik, maga se tudta, mit akar, és mikor
25 19|            örökké ilyen ijedõsen néz maga elé. Arcát a fájdalom fehérre
26 20|          tõle. Bella zavartan nézett maga elé. Felkönyökölt az asztalra.
27 20| telegráfdrótokat a villám. Esténként maga elé tette a leveleket. Majdnem
28 20|          lépett be a szobába. Hisz õ maga levelez.~Az anyja siránkozva
29 20|           eljött az este, s szerette maga köré gyûjteni a két gyermekét.
30 20|        becsukott könyvvel, csendesen maga elé bámulva.~„Hátha igazán
31 21|      Szemöldökei magasra szöktek, és maga is csodálkozott, hogy olyan
32 22|   idõérzékünket, és álmodozóvá tesz. Maga az ég is, mint átfûlt kemence,
33 22|              és ebben a színzavarban maga az idõ is megsemmisült.
34 23|         gondoltam magamban -, ez már maga is hiszi. Szegény.”~4~A
35 24|             sóhajtotta magában.~Este maga elé tette a ruháit, a cipõjét,
36 27| izgett-mozgott. A férj zordan meredt maga elé. Kétségtelenül sejt
37 27|         kaput mennydörögve csapta be maga mögött.~„A zsarnok” - gondolta
38 27|         fordult, és kiment. Becsapta maga után a kaput. A kapu mennydörgött.
39 28|              züllött unalommal bámul maga elé. A tizenegyedik arca
40 28|           még egy kísérletet tesz, s maga elé teszi a tálat, de ellökik,
41 29|         minden iránt közönyös, bámul maga elé, ásítozik, alszik. Egészen
42 30|          múltadat, mereven tekintett maga elé, mintha aludnék, de
43 33|      homályban.~Különben folytatta a maga unalmas babaéletét. Nem
44 33|            látszott, borzasan nézett maga köré a szétbontott hajjal,
45 33|             A baba közönyösen meredt maga elé:~- Táncoltam. Pezsgõt