Fejezet

 1 1 |        pelyhet. Erõs, fekete magyar ember volt. Látszott rajta, hogy
 2 1 |            is szenvedjenek a fekete ember kése alatt, aki kórházzá
 3 1 |      Elõször nézett farkasszemet az ember feneketlen nyomorúságával.
 4 3 |     lapjával. A szép, erõs és eszes ember megrokkant.~Egy délután
 5 4 |            én vagyok a legboldogabb ember Budapesten. Ránéz. Miért
 6 5 |       vacsorázott. Szótlan, mogorva ember volt. Zöld szemellenzõt
 7 6 |           alkonyaton, mint mikor az ember elõször nem bír aludni,
 8 7 |       készülõ csibék csipegtek, egy ember árnya tûnt fel, egy eltévedt
 9 7 |           kavarja a mélységeket. Az ember a rozoga alkotmányon a veszély
10 9 | gyerekszemek elõl. Az írója érdekes ember. Egyik rokonom volt, aki
11 9 |           filozófiailag nem képzett ember, egyéniség, aki a maga feje
12 9 |     legnagyobbszerû elõtt, amit egy ember tehet? Cselekedni fogok.
13 13|         sötétséget és a csendet. Az ember lecsavarja a lámpát, s egyszerre
14 13|             szemek mindenhatóak. Az ember, ha kiveszik a szemét, olyan,
15 15|             Vic Henri híres és okos ember volt, és a régi krónikák
16 15|            ketten.~Az óra is, és az ember is.~1909~ ~
17 16|      újságok porfelhõjében. Különös ember. Izzadt kezén az évek piszka
18 16|       kerestük sárga lapok közt egy ember életét, azt, ami még értékes,
19 16|        Kissé összeborzongtam. Ez az ember nem tudja, mit beszél. Valami
20 17|       szabadba.~- Menjünk innen.~Az ember követett. Bizonytalanul,
21 18|            kedves Ábelre. Ez vérmes ember lesz. Kövér. Szenvedélyes.
22 18|        Szenvedélyes. Vad. Ez idegen ember. Aztán könyveim közt is
23 18|        verseket olvastak. Ábel okos ember. Ábel gépészmérnök. Ábel
24 19|          bûnt követne el. Egy kövér ember ragyogó késsel sonkaszeleteket
25 19|            tapasztalatai voltak. Az ember izzad, fuldoklik a porban,
26 19|              ha minden jó van, s az ember érzi lába alatt a földet,
27 20|             lázakat kelt egy idegen ember vérében. Egy erõs száj távol
28 22| elektromosság, mikor ott lenn annyi ember él, aki melegen ragyogó
29 23|           ült rajta. Õ volt a kínai ember, az „orientalista”. Átvette
30 25|             õ nem tágított.~- Ez az ember tolvaj - kiabált torkaszakadtából. -
31 25|             vagyok én, szegény, egy ember a világûrben, egy senki,
32 25|          lebegve a semmiségben. Egy ember, ki elszakadt mindentõl.
33 26|   orgonabokrok.~A bokrok mögött két ember állt. Halálos bánattal hajoltak
34 27|             nagyon lassan, mint egy ember, aki tovább lopakodik.~-
35 27|     nevetett, röhögött. Ez a széles ember a mosolyával szinte ijesztõ
36 27|            Miért nevet mindig ez az ember? - kérdezték a városban.~-
37 29|             ha végre egy becsületes ember honorálja a könnyûséget,
38 29|          Hihetetlenül magas, vékony ember volt. Amint a léggömb kabátjához
39 29|       tûzponttól föllobban az egész ember, meggyullad, elég kékes
40 32|             ezt gondolhatta:~„Ez az ember nem is olyan fontos.”~De
41 32|          együtt. Most meleg van, az ember izzad, nézze, milyen vizes
42 34|       megemeli a kalapját. Nem szép ember. Az orra pisze, arcán fillér
43 34|        Költségbe verte magát, de az ember végre nem járhat rongyosan.
44 34|            példát statuáljak. Ez az ember makacs és hanyag. Az aktákat
45 34|        Délután összeverõdött néhány ember. Kovács a gyermekeivel körülülte