Fejezet

 1 1 |     cikázott a szemeiben. Elõször nézett farkasszemet az ember feneketlen
 2 1 |            mely szelíden és kéken nézett vissza reá. Kicserepesedett
 3 2 |     kinyújtózkodott, és a magasba nézett.~Egy szomorúfûz hajolt reá.~
 4 3 |           szeme valahányszor õreá nézett, könnybe lábadt és esdekelve
 5 3 |           A szerkesztõ feleségére nézett, barna, becsületes szemei
 6 3 |      gyermekesen eltorzult arccal nézett a feleségére. Szeretett
 7 5 |    Ilyenkor azonban nagyon sokáig nézett a levegõbe, és mi nem tudtunk
 8 5 |       folyós szemeivel szánakozva nézett rá. Vén kandúrok doromboltak
 9 6 |            Az idõ múlik.~Maga elé nézett. Mi pedig õt néztük. Azzal
10 7 |       ablak, mely a csirkeudvarra nézett, verejtékezett a hõségtõl.
11 8 |      kövér úrra, hol a vendégekre nézett. Nem volt tisztában, nevetni
12 10|        fekete szemével a szemembe nézett:~- Marha! - mondta szelíden,
13 11|            szólt, és a feleségére nézett. Az asszony azonban már
14 11|          legények, akikkel annyit nézett farkasszemet lihegve, verejtékezve,
15 11|          az öröm.~Cézár szótlanul nézett maga elé. Már éjfélre járt
16 12| felkönyökölve fantáziált. Nevetve nézett rám:~- Hol a vörös szék?~-
17 12|     elkezdett sírni. Farkasszemet nézett vele, könyörgött hozzá,
18 15|      föléjük, éles nagyítóüveggel nézett finom szerkezetükbe, s finom
19 15|      reggel volt. Henri reszketve nézett le a szédületes kékségbe,
20 16|   fölrettent, tágra nyílt szemmel nézett rám.~- Igen, maga sohase
21 17|        mindent és mindenkit.~Reám nézett, és a szeme nedves, zöld
22 17|            Az ismeretlen szemembe nézett, s látszott, végtelenül
23 19|   pápaszemét, és keményen arcukba nézett. Itt, a Ferencvárosban,
24 19|           abroszra. Bizalmatlanul nézett az emberekre. Nagyon félt,
25 19|   gyertyával a kezében az ágy alá nézett, és megtapogatta a szekrényeket,
26 19|         hozzá? - Dániel a szemébe nézett.~- Bájos leány.~- Nagyon
27 20|          kér tõle. Bella zavartan nézett maga elé. Felkönyökölt az
28 20|           Ez egyszer farkasszemet nézett a tükörrel. Kegyetlenül,
29 23|           kínaiul.~Félix szemembe nézett, hidegen. Megrántotta száját.~-
30 23|          közönyös, idegen szemmel nézett rám és a sápadt fiúra, kit
31 24|       darabig dobolt az asztalon. Nézett az utcára, az esernyõre,
32 25|        Anyám csodálkozó szemekkel nézett rám. Aztán ezt mondta:~-
33 26|             dadogtam. Csodálkozva nézett rám.~- A halottól - suttogtam
34 27|            Ott.~A fiú az ablakára nézett. Szilárdan be volt spalétázva.
35 27|     Udvari szobájuk egy folyosóra nézett. A szoba hangulatában, a
36 27|     gondolta a diák.~Az ablakokra nézett, melyek sötétek voltak és
37 27|     minden árnyéka nélkül.~Ámult. Nézett. Az ájuláshoz volt közel.
38 29|          odacsõdítettük. Rájuk se nézett. Lármás játékokat vettünk,
39 29|           pillantásával a költõre nézett. A költõ kitekintett az
40 29|           fújtak.~A költõ az égre nézett, mint a tengerészek rokonai
41 31|           száján gõg, s reszketve nézett a diadal elé, a három angol
42 31|         Ekkora.~Arthur a tengerre nézett, s egy szót se szólt. Õsziesen
43 32|        kutyára, aki csak azért se nézett rám. Az apa azonban felém
44 33|         lúdnak látszott, borzasan nézett maga köré a szétbontott