Fejezet

 1 1 |   könnyben azok a sápadt betegek, akik az elõszobában rémült szemekkel
 2 1 |      fölfogni a betegek ostromát, akik jöttek, seregben tódultak
 3 3 |         fogakkal nézte az írókat, akik egymásnak adogatták a kilincset.
 4 3 |          neki annyi gorombaságot, akik most egy szerény papírcsomóval
 5 5 |        készült hosszú életre. Mi, akik közel állottunk hozzá, nem
 6 7 |        dacosan sápadt, mint azok, akik a koplalásba fakulnak belé.
 7 8 |           egy öreg nénit figyelt, akik németül beszélgettek. A
 8 9 |          a kisdiák a nagyobbakra, akik már letették a vizsgákat,
 9 9 |      teszek. Az õseim helyett is, akik nem tudták magukat megfigyelni,
10 9 |    pisztolyt, és megérted azokat, akik sportból, szeszélybõl, kíváncsiságból
11 13|           és rovarok mulatságára, akik, mint valami fényes kivilágított
12 15|        testû, fehér boszorkákról, akik kacagva csábítják a férfiakat
13 16|        szívességükkel. Ezek azok, akik a szoba egyetlen székét
14 18|        boldogítanak. De a szõkék, akik csak árnyai a fekete nõknek,
15 19|         kell a pénztelen lakókra, akik csomag nélkül érkeznek,
16 19|         filozófus és a botanikus, akik egyetemi éveikben lakótársak
17 19|     vidéki gólyákhoz hasonlított, akik szomorúan bódorognak az
18 19|     gyûlölte. A pincérekre pedig, akik ügyesen forgolódtak a kávéházi
19 19|            Mózes úgy érezte, hogy akik itt járnak, egytõl egyig
20 19|    éreznek ilyent a kis gyerekek, akik még látják a letûnt fényességet,
21 19|          Idegen lakók jártak itt, akik itthagyták a jelüket, beleégették
22 19|         Gyûlöli azokat a lakókat, akik nem fizetnek kapupénzt.
23 19| nyárspolgárok, vasárnapi mulatók, akik bûntársai a lázító életnek,
24 20|           vidám fiatalemberekkel, akik karonfogva robogtak az aszfalton,
25 20|        szótalan fiatalemberekhez, akik visszaadták neki azt a nyugalmat,
26 20|         fotográfiája ilyen. Azok, akik így néznek, hamar meghalnak.
27 20|          adott a szerelmeseiknek, akik elhagyták ezeket a bús,
28 22|         hallott, kántáló papokat, akik füstölõkkel tömjénorkánt
29 23|   biztosan mondta:~- Tudok.~2~Mi, akik ismertük õt a kávéházakból
30 24|  rettenetesebbnek tetszett. Azok, akik látták, önkéntelenül elnémultak.~„
31 25|       vágyódtam, kiket ismerek, s akik ismernek, hogy belekapaszkodjak
32 26|         bújt, s a kezük összeért. Akik itt maradtak, mind-mind
33 27|       görnyedõ szolgától kísérve, akik a bõröndjeit hozták. A férj
34 28|  búcsútekintetet vet a leányokra, akik egyedül gyámolítják az apát,
35 30|           urak, fiatal leányokra, akik azóta megöregedtek, ottan
36 30|        ült, s nézte a vendégeket, akik délben az asztalon horkoltak
37 32|           minden. Azok a kölykek, akik magukkal hozták, biztosan
38 33|       lett. Lenéztem a többieket, akik elfordultak tõle, és órákig
39 34|       szereti. Négy gyermeke van, akik nyafogva csikorgatják délelõttönként
40 34|      orvosok meg voltak elégedve, akik a betegségben csak közönséges
41 34|      nyakamra küldi a hitelezõit, akik botrányos adósságokról suttognak.
42 34|           történetét.~A gyerekek, akik századszor hallották a mesét,