Fejezet

 1 2 |          bölcsessége rendezte. Azután lassan és szerényen csurogni kezdtek
 2 2 |                könnyû tavaszi muzsika lassan a fejébe szállt. Izmai acélosak
 3 2 |         rendõr.~A csavargó bánatosan, lassan indult el a tavaszi fák
 4 4 |           felkel ilyenkor?~AGGLEGÉNY. Lassan. Ehhez érteni kell. Elõször
 5 5 | elcsendesedett. Elõkotorta ruháit, és lassan öltözködni kezdett. Teát
 6 5 |             sóhajtó országúton mennék lassan, nagyon lassan, fájóan tétovázva,
 7 5 |      országúton mennék lassan, nagyon lassan, fájóan tétovázva, egy dalt
 8 7 |            idõnek!~A szürke, õszi esõ lassan szitálni kezdett. A partot,
 9 9 |             óráig vadásztam rá. Aztán lassan megöltem. Évek óta nem emlékszem
10 10|          hozzá?~- Nem rossz.~- Késõbb lassan, kísértetiesen elkezdesz
11 10|       tapasztottam.~De miért jött oly lassan? Talán félt? Szerettem volna
12 10|            magát, vagy beszélni kezd, lassan és vontatottan? Hátha grimaszt
13 10|              láthatatlan hullámaival, lassan összecsap a fejem fölött,
14 11|            tintapecsétes zöld zsákból lassan szedegette a csempe, szomorú
15 12|         borzalmasak voltak. De azután lassan megszoktuk õt. A másik szobában
16 12|       megnyugtatott... A szoba azután lassan melegedni kezdett, növekedett
17 13|           megszoktuk a sötétséget, és lassan érezni kezdtük egymást.
18 13|               míg a hold ezüstlámpása lassan feléje fordul. Érzi-e, hogy
19 13|               titokzatosságát. A keze lassan a hajamat simogatja, és
20 14|                A fák pedig fehérek, s lassan remegtek össze, mintha álmukban
21 14|                s gyakran felzokogtam.~Lassan jött be a mi régi, téglás
22 14|          meleg, vezetõ kezét. A mezõk lassan elmaradoztak. Egy szürke
23 15|            érezte az öregséget, amint lassan háta megett kullog, s nehéz
24 16|            nézelõdött, köhécselt, míg lassan és szomorúan - a megalázkodás
25 17|     végtelenül boldog, hogy megértem. Lassan kisétáltunk a tengerpartra.
26 17|             beszállt egy gondolába, s lassan, bizonytalan evezõcsapásokkal
27 18|             válaszoltam. Körülnéztem. Lassan fölvettem házikabátomat.~
28 19|          fényében. Ez azonban elmúlt.~Lassan felforrt a teavíz.~Aludni
29 19|           ránézett a szobára, s aztán lassan átölelte tekintetével az
30 20|           lettek és kigömbölyödtek, õ lassan égett, összetépázták idegeit
31 22|         kevesen jártak.~Mikor fölért, lassan elindult az õsi templom
32 24|             vert, az óramutatók pedig lassan másztak. Még csak öt perc
33 25|        mielõtt hivatalába megy.~Az éj lassan pitymallott. Ebben a zöld
34 26|              szobáink már homályosak. Lassan készülõdtek a temetésre.
35 27|               át a világos függönyön, lassan, nagyon lassan, mint egy
36 27|             függönyön, lassan, nagyon lassan, mint egy ember, aki tovább
37 29|       meggyújtotta. A vékony lángcsík lassan kígyózott a gömbig, ott
38 31|              zizegtek a szürkeségben. Lassan mentek a hajóállomáshoz.~
39 33|    hasonlított a karácsonyi éjfélben. Lassan beszélt. Beszélt arról,
40 33|   hátrabillentette a fejét, az ajkait lassan mozgatta, az ablakon keresztül
41 34|              mint a bunda.~A kollégák lassan kiszöknek a szobából, és