Fejezet

 1 19| Biztosan egy sûrû hajú és komor diák játszotta. Az ábrándozás
 2 19|      fáradtan és szomorúan.~Egy diák nézte õket.~Úgy látta, hogy
 3 19|    tudta, melyik a szomorúbb.~A diák, aki elõadásra ment, sokáig
 4 24|    koporsóra. Mellette állott a diák, Tass Vidor orvostanhallgató,
 5 24|        kanyarodott a temetés. A diák nézte ezt a lángoló és sötét
 6 24|        fel. Ezen csodálkozott a diák. Nem is igen hitt a halálban.
 7 24|   menekült elõle. Követte õt. A diák csendesen megadta magát.
 8 24|       lumpolás után ment haza a diák a forró májusi délutánon.~
 9 24|     parfümös lármában szédült a diák. Émelygett a gyomra. Távol
10 24|        leány, és hozzásimult. A diák egyáltalán nem volt meglepetve.
11 24|       gyûrûm.~- A régi gyûrû.~A diák mégis kérdõen bámulta.~-
12 24|      harminc perc - sóhajtott a diák hamis pátosszal. A leánynak
13 24|      Ezer aranyat! - kiáltott a diák. - A csókod... a csókod...
14 24|       ájultan várta a csókot.~A diák megcsókolta.~Azután mind
15 24|       szembe ültek egymással.~A diák a tabouret-re, a leány a
16 24|    csókban. Elszomorodtak, és a diák lehorgasztotta a fejét.
17 24|    Egyre kínzóbb a hallgatás.~A diák köhögött.~- Hogy vagy? -
18 24|        a publikum.~- Érdekes.~A diák torkát a görcs szorította.
19 24|       az esõ.~- Esik - mondta a diák halkan.~- Igen - felelt
20 24|         Mind a ketten néztek. A diák felkelt, mintha ki akarna
21 24|         hátradõlt a pamlagon. A diák az ablaknál állt. Ekkor
22 24|    nélkül tûnt el a szobából.~A diák magára maradt. Valami megkönnyebbülést,
23 27|        a gázkályha forrósága.~A diák a fülébe suttogott, mint
24 27|       urad - dadogta õrjöngve a diák. - Ha kijönne. Ha megölne
25 27|         fûben, mindkettõnket.~A diák szõke volt, halvány és áttetszõ
26 27|     görbe tortakés villogott.~A diák már a mellében érezte a
27 27|       vigadó szomorúságtól-e? A diák reszketve bámulta atlétavállait,
28 27|    meglásd. Meghalok miattad.~A diák elképzelte a temetését is.
29 27|   asszony könyökölt ki rajta.~A diák az aszfalton állott, a gyér
30 27|       kéjes remegés futott át a diák ujjain. A félelem és a gyönyör
31 27|          mondta egy óra múlva a diák.~- Õ - hagyta rá az asszony.~
32 27|         A zsarnok” - gondolta a diák.~Az ablakokra nézett, melyek
33 27|         a diáknak:~- Szeress.~A diák pontosan eljárt a találkára.
34 27|       férjének. Pár nap múlva a diák szemébe lobogtatta az ura
35 27|     Itthon hagyta? - kérdezte a diák.~- Igen. Most nincs szüksége
36 27|        szólt, és nézte sokáig a diák. Azon az éjszakán nem is
37 27|        boldogság várt reájuk. A diák valósággal beköltözködött,
38 27|   asszonyt:~- A nagyságos úr.~A diák felriadt álmából. Gyorsan
39 27|    asszony jön ki mosolyogva.~A diák vizet ivott. Most tért magához
40 27|     szégyenülten állt elõtte.~A diák nem tudott szóhoz jutni.