Fejezet

 1 1 |    nyugodtan várt. Zsitvay három óra hosszat volt a szobában.
 2 4 |         verseket ír. Reggel négy óra.~~AGGLEGÉNY. végigásít egy
 3 4 |         elhiszi. Nézd, most négy óra. Az asszony már éjfélkor
 4 10|        Tizenegy felé járt. A fél óra régen elmúlt. Most már mozognom,
 5 10|  Kezemben csöndesen ketyegett az óra. A félelem egyre dagadt,
 6 10|      megnézte a zsebóráját.~- 12 óra 2 perc. Április másodika
 7 11|      mellett találunk.~Este, tíz óra felé, elment az Aranysas
 8 11|          és énekelt. Csak kilenc óra volt még, lefeküdni nem
 9 12|      volt, mint a tábori ágy, az óra, az asztal, vagy a nagy
10 12|          Villámlik.~Délelõtt tíz óra volt. És még most sem felejtem
11 12|      várakozott. A doktor kilenc óra tájt jött frissen, egészségesen,
12 12|        széket a szobából. De egy óra múlva már vissza kellett
13 14|     álmukban beszéltek volna.~Öt óra felé már sötétült az ég,
14 14|         beszéltem vele. Este hét óra felé járt az idõ, de az
15 14|        fekete szalonkabátban. Öt óra felé kimentem a vasúti sínekhez,
16 15| magyarázta neki az öreg -, ez az óra olyan, mint egy kis aranymadárka.
17 15|          lassúdik vele együtt az óra járása is, melyben egész
18 15|     haltak meg mind a ketten.~Az óra is, és az ember is.~1909~ ~
19 18|         kapuja elõtt vártam.~Egy óra múlva megjelent a lovag.
20 19|    lámpaernyõ.~- A függöny.~- Az óra.~- A kötés az asztalon.~-
21 19|    hajnalt. Mosdani kezdett. Fél óra múlva a kapu elé gördült
22 19|       Megnézték az órájukat. Hat óra volt. Ilyenkor szoktak rendesen
23 19|          ketten gondolkoztak. Az óra éjfélt ütött.~Mózes még
24 19|          pont hatra. De mikor az óra rázendítette az ébresztõt,
25 22|           Megnézte az óráját. Az óra megállott. Nem is igen törõdött
26 24|         ki az órádat. Most három óra. Három óra harminc perckor
27 24|    órádat. Most három óra. Három óra harminc perckor már nem
28 24|     Megnézte a zsebóráját. Három óra tíz perc volt.~Még teljes
29 26|     Engem aludni küldtek. De egy óra múlva visszaszöktem a szobába.~
30 27|        be.~- Õ volt - mondta egy óra múlva a diák.~- Õ - hagyta
31 27|      járta be a házat, úgy három óra tájt, mikor mindnyájan aludtak.
32 29|           nyafogta.~Vártunk. Fél óra múlva a beteg fölült az
33 29|         Várok.~Este volt, kilenc óra. Ekkor a fiú hirtelen elénk
34 31|     befáradni az elõszobába. Egy óra múlva.~Amint közeledtek
35 31|        mint a cselédek. Amint az óra mutatója elõrehaladt, egyre
36 32|    fürdõtelep mellett - pont egy óra huszonhárom percig kellett
37 32|         az unalmas állomáson egy óra huszonhárom percig?~Ekkor
38 34|        és észreveszi, hogy három óra, eszébe jut, hogy máskor