Fejezet

 1 1 |             bérkocsira tétették a két sárga angol bõröndöt, és rögtön
 2 1 |          berendezett kínzókamra. Kék, sárga és piros folyadékok álltak
 3 2 |              a nehéz tavaszi álomnak. Sárga és éhes arcán undor fakult,
 4 5 |                Néztük a holdat, amely sárga és lyukacsos volt, mint
 5 5 |            melyeken kígyózó, vörös és sárga vonalak tekergõztek, és
 6 5 |             mandarinok, buja ligetek, sárga folyók és óriási porcelántornyok.
 7 6 |       kánikula örömétõl. A világ: egy sárga szédület.~A lovarda eresze
 8 7 |        SZEGÉNY EMBERRÕL~1~Egy sovány, sárga gyermekkar felkönyökölt
 9 7 |            habokat. A kötélen száradó sárga szoknya a szelektõl hatalmasan
10 7 |              mosolyogva rohant tovább sárga vitorla szárnyán aranyországok,
11 8 |               napon a porcelántálakon sárga piskóták állottak, amelyekbe
12 9 |           Apám ott feküdt a díványon, sárga kendõjével betakarva, kezében
13 12|               a mester ujjait a halál sárga dermedtsége fagyasztotta
14 14|          áprilisban. Azután az utolsó sárga aranypatina is elfakult
15 16|               magára maradt. Csontos, sárga kezét még egyre nyújtotta
16 16|            õrült lihegésével kerestük sárga lapok közt egy ember életét,
17 18|              angyal. Ruhája gyöngéden sárga. Hasonlatos a drága, olajszerû
18 19|        sötétzöld télisapkát visel, és sárga sállal köti át a nyakát.~
19 19|               Különös, kaszárnyaszerû sárga ház volt, mely elsõ pillanatra
20 19|              egymástól tanakodva.~- A sárga függöny - mondta Dániel.~
21 19| vászonkereskedésbe, és vettek egy vég sárga vásznat, éppen olyant, mint
22 19|         azonban órák és percek, mikor sárga arcukon türelmetlen ráncok
23 19|          indul.~Nyakába vetette tehát sárga sálját, és föltette a sötétzöld
24 20|           úgyhogy csak a mozdulatlan, sárga arca kandikált ki belõlük,
25 21|              békés idillen, a mély és sárga teán pedig forrón libegett
26 23|               hihetetlen, mint hogy a sárga Félix, a kezdõ újságíró
27 23|        aszaltszilvához. Álláról gyér, sárga szõrök lógtak le. Szomorú,
28 24|          tette a ruháit, a cipõjét, a sárga sálat, amit oly kecsesen
29 24|          leány az ágyon ült. Nyakán a sárga sál. Az arca szelíd, majdnem
30 25|             törõdtem velük. Poharukba sárga, vörös folyadékok ömöltek.
31 25|     emlékeztem rá, különösen a kövér, sárga tökvirágokra. Ez egyszer
32 28|            fekete, barna, kék, vörös, sárga, lila, zöld, narancs, szürke,
33 32|        gyötörte, és az arca földszínû sárga volt, az öregkorral járó
34 33|              derekat varrt neki s egy sárga pongyolát nyersselyembõl.
35 33|         terveztük. Óriási kalap volt, sárga és fehér selyemcsipkébõl,
36 34|              kávé - hab nélkül - és a sárga szõlõskuglóf. Midõn a kanalat
37 34|          mosolyog. Csak még egyszer a sárga földig ihatná magát kloroformmal.~