Fejezet

 1 5 |            szegezték.~Késõbb már a fiú mutogatta nekünk a csillagokat:~-
 2 5 |          sírva nyitott ajtót, és a fiú ágyához vezetett. Türelmetlenül
 3 7 |            hosszú, magas és karcsú fiú lett. Kissé sápadt is, elõkelõen,
 4 7 |        belé. Ez a magas és halvány fiú még mindig a tengerrõl álmodozott.
 5 8 |         ahol sok asszony, leány és fiú lármázott. Megállt a piros
 6 8 |          sok-sok leány és még több fiú. A lárma már olyan nagy
 7 10|          vállú, egészséges bácskai fiú. A lámpafény rásütött cigányos,
 8 10|           ez a becsületes, ez a jó fiú, és sunyi pofával, mint
 9 11|      benyitott. Erre az anya is, a fiú is keservesen sírni kezdett.
10 11|       söpörte a filléreket. Erre a fiú feltérdelt a székére. Újra
11 13|           némán halad elõre.~- Egy fiú jön, aki sápadt a vágytól
12 13|          éjszakától. Egy szerelmes fiú, aki olyan szomorú és boldog,
13 16|       szemû fiúról szólt. Ez a két fiú a legjobb barát volt. De
14 17|            Rozoga ladikban egy vak fiú lengett a vízen, és dalolt.
15 19|         Furcsa, hórihorgas, kopott fiú volt ez a Dani, aki úgy
16 19|           és egyéni jelekbõl. Ez a fiú bizonyára nagy divatfi volt.
17 20| pipaállványát, dohányszitáját, s a fiú csendesen tovább szívta
18 22|                           A MAGYAR FIÚ~Panamakalap volt a fején.
19 22|            nagyon fiatal volt ez a fiú, gyengéd és szelíd vonásokkal,
20 22|     szelíden intett neki. A magyar fiú mégse szólt. Sarkon fordult,
21 23|      újságíró kínaiul beszél. Ez a fiú hasonlított egy aszaltszilvához.
22 23|            beszélték, hogy szegény fiú rettegett a kínaiaktól.
23 24|           is van. Erõs, egészséges fiú.~- Érdekes - felelt a leány
24 27|              Igen.~- Ott?~- Ott.~A fiú az ablakára nézett. Szilárdan
25 27|            Dús hajzuhatagon járt a fiú gondolata, és selyem kötélhágcsókon,
26 27|       utolérhetetlen költészete. A fiú pedig sötét és szilaj.~-
27 27|       lopakodik.~- Ez õ - mondta a fiú hangtalanul.~Az asszony
28 27|         félelem szomszédságában. A fiú egyre zavartabb lett a férj
29 27|            érettségi - sóhajtott a fiú.~Fanyar szájjal állott elõtte,
30 27|             Most - szólt magában a fiú -, most...”~A férj azonban
31 27|           asszony.~- Nem - szólt a fiú -, az urad... az urad...~
32 29|             Nézd, itt a léggömb.~A fiú fölnyitotta szemét, aztán
33 29|            a gyerek kezébe adva.~A fiú játszani kezdett. Megvártuk,
34 29|          volt, kilenc óra. Ekkor a fiú hirtelen elénk ugrott. Az
35 29|         beszélgettünk.~- Hol van a fiú? - kérdeztem.~- A másik
36 29|     Lefeküdni.~- Nem - visongott a fiú.~- Megverlek.~- Nem, nem -
37 34|     bojkottálják õket. A legkisebb fiú egyszer bömbölve jön haza.~