Fejezet
1 1 | nem akart alábbszállani. Szép kis feje elgyötörten, forrón,
2 1 | volt.~„Sohase voltam ilyen szép” - suttogta magában. Aztán
3 1 | mondta:~- Sohase volt ilyen szép.~Egy este az asztalnál ült,
4 3 | Õrülten megszerette, és egy szép estén a városi erdõben elõször
5 3 | sem törõdött a lapjával. A szép, erõs és eszes ember megrokkant.~
6 8 | Piroska erõsen figyelt.~- Szép legyezõje van- folytatta
7 12| tekintettünk. A szemei, az õ okos, szép kék szemei kancsítottak.~
8 16| Nem lehet elmondani. Szép volt. Nagyon szép. Gyönyörû.~
9 16| elmondani. Szép volt. Nagyon szép. Gyönyörû.~Pokoli éjszaka
10 16| volna, és õ is unná fejét, szép szemeit és az életet.~Kissé
11 16| és a tárcát, az egyetlen szép álmát, amit sohasem írt
12 17| hitetlenül dalol... Milyen szép...~Nyújtotta kezeit, s a
13 18| Mosolygott.~Mit akart ezzel? A nõ szép volt, vagy tényleg az új?
14 19| nagyszerû dolog. Nézd, milyen szép így estefelé. Milyen nagyszerû
15 19| téglák alatt, az én édes, szép fiatalságomat. Önök ezen
16 20| éjjel sírt, úgyhogy sûrû és szép szakálla megdagadt a könnyeitõl,
17 21| õ igénytelen fejére és a szép, méla szemére, mely mély
18 24| a leány.~- Tegnap pedig szép idõ volt.~- Igen.~- Micsoda
19 27| dobogott.~Az asszony nem volt szép. Egyáltalán nem szép. Harmincöt
20 27| volt szép. Egyáltalán nem szép. Harmincöt éves lehetett,
21 27| fönséges a bánatában, és szép az élet, szép férfinak lenni,
22 27| bánatában, és szép az élet, szép férfinak lenni, a csillagokat
23 30| szépítetted az arcocskádat. Ugye, szép idõ volt akkor?~(...Aranyidõ,
24 33| Szeme huncutul kacsintott.~- Szép? - ujjongott Jolánka.~-
25 33| és meghûltél. A hajad, a szép szõke hajad is sáros.~A
26 34| megemeli a kalapját. Nem szép ember. Az orra pisze, arcán
27 34| elgondolkozik az életén. Nem volt szép az élete. Folytonosan hivatalba
28 34| sikálták a körmüket. Ez szép volt. Valahogy hasonlított
|