Fejezet

 1 2 |      pattogva, könnyedén tovább szólt. A liget is ébredezni kezdett
 2 5 |  bizonyos kisgyerekes áhítattal szólt róluk. Egyáltalán nagyon
 3 6 |         rápillantott.~- Ejnye - szólt -, de rongyos az ingecskéd.
 4 7 |      Péter ilyenkor egy szót se szólt, csak az ajkába harapott,
 5 10|      Már nincs április elseje - szólt, és megnézte a zsebóráját.~-
 6 11|         Nem bánom, játsszatok - szólt a feleségének. ~Minden arc
 7 11|     asztalt.~- Én nem játszom - szólt, és a feleségére nézett.
 8 11|  dobogott a szobán.~- Nyertem - szólt halkan Cézár, és maga elé
 9 14|   temettem arcomat.~Egy szót se szólt. Nyugodtan elõkereste kis
10 16|         kell lennie.~- De mirõl szólt a tárca?~Az öreg két nagy
11 16|    szemû és fekete szemû fiúról szólt. Ez a két fiú a legjobb
12 18|         sugárzott. De sem õ nem szólt, sem én.~Késõbb az ügyet
13 19|     nyelt egyet, és csak ennyit szólt:~- Nem.~Most már nem volt
14 20|       ajtók mellé, s csak akkor szólt, ha kérdezték, és óvatosan,
15 20|           De igen.~- Ugyan... - szólt Albert, és vállat vont.~
16 22|        neki. A magyar fiú mégse szólt. Sarkon fordult, és kiment.
17 24|    majdnem vidám.~- Krisztina - szólt csendesen.~- Drágám - mondta
18 27|    látta a hordársipkát, de nem szólt, színlelte az ijedtséget.
19 27|     dolgozta ki magában, de nem szólt senkinek, s a titkát és
20 27|   szüksége rá.~- Hát ez az... - szólt, és nézte sokáig a diák.
21 27|   kérdezte a feleségét.~„Most - szólt magában a fiú -, most...”~
22 27|       feléje is:~- Hogy vagy? - szólt hozzá atyai hangon, a meglepetés
23 27|   suttogott az asszony.~- Nem - szólt a fiú -, az urad... az urad...~
24 29| aeroplánhoz hasonló.~- Gáspár - szólt újra -, nézd a léggömböket.~
25 30|    mulatók közé.)~- Senkihez se szólt.~(...Most már emlékszem
26 31|  tengerre nézett, s egy szót se szólt. Õsziesen reszketett a víz.
27 34|          Meg se kottyant neki - szólt a fõnök, és kövér hasa rengett