Fejezet

 1 5 |       tüzes pászmák szelték át. Halkan cikázott végig egy-egy ív,
 2 5 |      bukkant fel az éjszakából. Halkan lopózkodtunk a csillagász
 3 7 |         fázékonyan, hitetlenül, halkan.~Azt akarta mondani:~- Az
 4 10|        recsegteted a deszkákat. Halkan köhögsz is. A lámpát, mielõtt
 5 10|         arca sápadt. Nyugodtan, halkan és csodálkozva mondja:~-
 6 11|       szobán.~- Nyertem - szólt halkan Cézár, és maga elé söpörte
 7 12|          Hisz ez véres - mondta halkan. - De nem baj... Csak maradjon
 8 13|      Szeretem az éjet - szóltam halkan, alig hallhatóan, hogy elûzzem
 9 15|      elmesélem nektek is, fiúk, halkan és szaggatottan, hogy ne
10 15|        fogása. Az apró órácskák halkan és félénken szunnyadtak,
11 15|     tavaszt.~- Viola - mondotta halkan -, ne menj még... Hallgasd
12 15|         Nem tudták, mi történt.~Halkan, pihegve egymás után álltak
13 16|        se mernek zajt csapni, s halkan járnak, halkan beszélnek,
14 16|        csapni, s halkan járnak, halkan beszélnek, mintha igyekeznének
15 17|         maradnék... - mondotta, halkan, olyan csendesen, hogy talán
16 17|         mindörökre ott maradni.~Halkan és félénken szakítottam
17 18|     egymás mellett mentek. Ábel halkan beszélt neki, s az asszony
18 18|    szõke volt, mint a holdfény.~Halkan felsikoltott.~- Kicsoda
19 19|            Nem kell - ismételte halkan Dániel. Bementek a pályaudvarba,
20 19|      zavarból.~- Igen? - mondta halkan. - Már ül? Érdekes.~És nevetett.~
21 19| Körülötte minden harsogva, vagy halkan zengte vissza a gondolatát.~
22 19|         mindent.~Valamit nagyon halkan ümmögtek. Aztán Mózes kiment,
23 24|            Esik - mondta a diák halkan.~- Igen - felelt a leány.~-
24 25|         Lehajtottam a fejem, és halkan mondtam:~- Emlékszem.~Vad
25 29|     dolgozószobájában. Komoran, halkan köszönt.~- Mi bajod?~- A
26 33|    világosan, hogy mit csinált. Halkan tett-vett, gyorsan cselekedett,