Fejezet
1 2 | finoman és kecsesen letörülné róla az éjszaka árnyékait.~A
2 3 | Ha nem látta, ábrándozott róla. Gyámoltalan, diákos szenvedéllyel
3 5 | mosolyogni. Hittanárunk azonban róla is, rólunk is megjósolta,
4 5 | ismerték, de alig tudta róla valaki, hogy több külföldi
5 9 | Napló”-t is. Sokat beszéltek róla. Jól emlékszem, az anyám
6 9 | korhely. Szívesen ábrándoztam róla. Úgy hallottam, hogy koporsója
7 12| Zavaros históriákat mesélt róla, amilyeneket rémregényekben
8 12| felejtette el, már reggel róla beszélt. Az orvos csodálkozva
9 14| hogy sokáig nem tudtam róla levenni a szememet. Néztem
10 15| krónikák azt jegyezték föl róla, hogy õ szerkesztette meg
11 15| is tudtunk meg semmit sem róla. Egyedül, magányosan élt,
12 17| kínos vallatás után sikerült róla megtudnom egyet-mást. A
13 20| könyveit. Úgy beszéltek róla, mint egy élõrõl, aki pár
14 20| is ír a fiatalember, csak róla, mindig, mindig õróla. Igazán
15 20| képet. Gondosan lefújta róla a port. A lámpa alá tartotta.~
16 24| esszenciája. Nem is mondott le róla. Az életét adta volna oda,
17 26| s közben lepattogzottak róla a gombok. Indultunk a temetésre.
18 27| is megállapította volna róla, hogy õ egyáltalán nem az
19 28| azt mondja, hogy nem tehet róla, a számlát ki kell egyenlíteni,
20 30| annyit meséltél már, anyuska, róla. Én kívülrõl tudom és emlékszem
21 33| ruhában, de alig beszéltünk róla, és aki ismerte az emberi
22 33| pillanatok voltak. Letéptük róla a ruhát, amely már évek
23 33| nemegyszer ereszkedett le róla selyemfonalán egy pók, amely
24 33| Közönyösen fordultam el. Ez róla az utolsó emlékem.~4~Késõbb
25 34| ezt meg, mielõtt szólnék róla. A lak- és címjegyzékben
|