Fejezet

 1 5 |                   A CSILLAGÁSZ FIA~A csillagász fia barátom
 2 5 |    CSILLAGÁSZ FIA~A csillagász fia barátom volt. Együtt jártam
 3 5 |      között mi és a csillagász fia. Fiatalok, kócosak, rakoncátlanok
 4 5 |     folyt tovább. A csillagász fia tartotta bennünk a hitet.
 5 5 |        ahol a csillagász meg a fia lakott, és a fülsiketítõ,
 6 5 |        a világra. A csillagász fia szelíden, összefont karokkal
 7 5 |   többen lettünk.~A csillagász fia elõrement, és a kószáló,
 8 5 |       azzal, hogy a csillagász fia ilyenkor talán a Fiastyúkot
 9 5 | csillagimádóknak.~A csillagász fia mindig rejtélyes és elõkelõ
10 5 |   böktük egymást.~A csillagász fia felnézett az égre, összeráncolta
11 5 |     kóbor kutyák. A csillagász fia már gyakran napokig feküdt
12 5 |        volt, amit a csillagász fia gyermekkorától fogva nagyon
13 5 |  illatát érzem...~A csillagász fia száját a párnára tapasztotta,
14 5 |      lopózkodtunk a csillagász fia mellé, és nem is kérdeztük,
15 5 |  szánkra fagyott. A csillagász fia egyedül ment, mindig gyorsabban,
16 5 |     képeskönyv, s a csillagász fia már csak homályos pontként
17 5 |     dalt dalolva, a csillagász fia után.~1908~ ~
18 11|      díványra. A felesége és a fia ráborult, az arcukat sovány
19 11|       vissza. Délután, mikor a fia hazajött, az iskolatáskájából
20 11|     Cézár sötéten állott meg a fia elõtt.~- Mi ez? - kérdezte. -
21 11|     tett a feleségének, hogy a fia kezébe került, és föl s
22 11|      és osztott. Újra õ nyert.~Fia pedig leste a szerencsét.
23 11|         s a szerencsét máris a fia javára billentette.~A bankot
24 11|    mint a tetten ért gyerek. A fia bõgte, ordította, zokogta:~-
25 20|        csalódott a leánya és a fia. Albert egyszer vidáman