Fejezet

 1 1 |          kérdezgette ezerszer is, és vékony porcelánujjaival törülgette
 2 2 |        tiszta, lombokon szûrt levegõ vékony nyakán át szorgalmasan ömölt
 3 3 |            Dobd be a papírkosárba.~A vékony asszonyka mohón kapott a
 4 5 |        mindnyájan szerettük õt, mert vékony papírcsöveket dugott kezünkbe,
 5 5 |              kézlegyintéssel. Ebédre vékony pirított kenyeret evett,
 6 5 |                Az égboltot csakugyan vékony, tüzes pászmák szelték át.
 7 7 |           szilajon tajtékzó óceánon. Vékony lapát lengett kezében. Verte
 8 10|              is beugratott. Gégémbõl vékony, didergõ, nem is emberi
 9 12|          anyám hosszú éjszakákon át. Vékony, finom bambusznádból volt,
10 12|              az ágyában, és különös, vékony hangon suttogta:~- Villámlik.~
11 12|             ezt a kerti széket, hogy vékony bambusznádjain beteg, õrült
12 13|             buja parkban titokzatos, vékony hegedûcskék cincogtak a
13 14| mentem-mentem elõre, magasra emeltem vékony karjaimat, és sokszor úgy
14 18|        testét enyhe hájak párnázzák, vékony, gyöngéd, pókhálószerû zsírcsipkék,
15 19|         folyókba, örvényekbe. A keze vékony és átlátszó lett, mint egy
16 24|          ólmos esõ, amely a koporsót vékony jéghártyával vonta be, úgyhogy
17 24|                Nem fázol meg ebben a vékony ruhában?~- Nem - kacagott
18 26|           egy légáram megbillentette vékony kabátomat, összeborzongtam.
19 28|        hetedik közönyös. A nyolcadik vékony, csipkés s áttetszõ fátyolait
20 29|          költõt. Hihetetlenül magas, vékony ember volt. Amint a léggömb
21 29|        sanyargott. Arca himlõhelyes. Vékony állán gyér, nyírt, vörös
22 29|             óvatosan meggyújtotta. A vékony lángcsík lassan kígyózott
23 29|              kisgyereknek - mondta - vékony a húsa, a csontja, neki
24 29|            már késõ volt.~A gyerek a vékony fehér cérnába kapaszkodva