Fejezet

 1 6 |     kövér bírót. Gyûlöltük, mint mindent, ami szokatlan.~3~Egyszer
 2 7 |       vízben. Azután elfelejtett mindent. Vörös körszakáll nõtte
 3 9 |          valami kalandvágy, hogy mindent megpróbáljunk, ami eszünkbe
 4 10|       kukucskálólyukon keresztül mindent pontosan láthattam.~- Te -
 5 11|         a fiának csempéssze oda. Mindent látott és tudott. A leheletével
 6 15|        tágult szemekkel figyelt. Mindent fölkutatott. Fehér, apró
 7 16|     mesélt az öreg.~- A kékszemû mindent kéknek látott. Kék volt
 8 16|          is. A feketeszemû pedig mindent feketének. Még a szõke lányok
 9 17|         maradok. Hogy elfelejtek mindent és mindenkit.~Reám nézett,
10 19| változtunk. Itt újra megtalálunk mindent, amit elveszettnek hittünk.
11 19|        otkolonnal permetezett be mindent. Az új bambusznád arcképtartó
12 19|           hogy az... Különben ma mindent meghamisítanak...~- Mindent.~
13 19|      mindent meghamisítanak...~- Mindent.~Mózes lefeküdt a díványra.
14 19|        errõl. Végre kimondhattak mindent, ami szívükön feküdt. A
15 19|    tolakodó. Egy óráig szapultak mindent.~Valamit nagyon halkan ümmögtek.
16 19|      lebegve, s úgy érezte, hogy mindent, mindent itt hagyott, és
17 19|        úgy érezte, hogy mindent, mindent itt hagyott, és most, amikor
18 21|      uralkodóvá lett és elöntött mindent, beszívódott a ruháimba,
19 23|   érdekességeket, s hozzáutaltak mindent, verset, cikket és hírt,
20 24|       üvegréteg csörgött. Bevont mindent ez a hideg és csillogó burok,
21 25|        belé. Akkor aztán láttam. Mindent láttam, és mindent megértettem.~
22 25|       láttam. Mindent láttam, és mindent megértettem.~Kusza, dúlt
23 29|      fiam...~- Hogyan?~- Ülj le. Mindent elbeszélek.~Leültünk a tornácra
24 30|       nyugodtan, fiam. Elmesélek mindent.)~- Nem, most én folytatom.