Fejezet

 1 1 |      Minden csecsebecse egy új élet ismeretlen mámoráról beszélt.
 2 1 |   tisztaság, a nyugalom, az új élet, az áldás és megenyhülés
 3 5 |      és vadul harapta:~- Ez az élet. Jó, hogy elmúlik.~Egy óráig
 4 6 |     megöregedett, szemünkbe az élet minden misztériuma ült.
 5 7 |       Azt akarta mondani:~- Az élet...~4~Péter ezután alig gondolt
 6 9 |     titokzatos diót, melybe az élet összes rejtélye be van zárva?
 7 12| növekedett a zaj, a mindennapi élet ezer apró nesze, kopogása
 8 13|      látok és egy koporsót. Az élet egy pillanatra szétlebbentette
 9 14|      köszöntve ujjongtak az új élet ígéretének.~Ekkor találkoztam
10 14|        Tagjaimba visszatért az élet. Az arcom piros.~Nagyapó
11 19|         lelkesen beszélt:~- Az élet, a fiatalság nem annyira
12 19|        azért, hogy másokban az élet folytonosságának a hitét
13 19|      idegennek lássák, akit az élet hazátlanul ide-oda rángat.~-
14 19|      Másutt bizonyára szebb az élet. A hold is olyan közeli
15 19|  másnap korán kelnek. A diákos élet nem tûri a lomhaságot. Megmosdanak
16 19|     azonban már felpezsdült az élet. Felpezsdül a kedv, s a
17 23|     szeretnék élni. Ez itt nem élet.~- Miért? - kérdeztem tõle
18 25|        fölismertek. Egy idegen élet árnya húzódott végig lelkemen.
19 25|         melyben egy ismeretlen élet minden szemete kavargott,
20 27|        mesterséges, rendkívüli élet.~- Ha látna az urad - dadogta
21 27|        a bánatában, és szép az élet, szép férfinak lenni, a
22 28|       ha tapasztalt valamit az élet keserûségébõl, s a jó és
23 32|        a kutyaadó, és drága az élet. Tudnál-e értem szenvedni?
24 34|         kemény és kegyetlen az élet. A felesége, a négy gyereke,