Fejezet

 1 1 |       förtelmeknek találkozót adott benne. Rémület cikázott a szemeiben.
 2 10|         tenni, kényelmesen elfértem benne. Az ajtón levõ facsomót
 3 12|          Csak egy tábori ágy maradt benne a virrasztónak, meg a vörös
 4 16|           természettudóst sejtettem benne, mint írót.~Intettem a szolgának,
 5 16|             fiatalságomat írtam meg benne. Évek óta járkálok mindenfelé.
 6 18|     kényelmes bútorok nyújtózkodtak benne. A kapualja csöndes, a cseléd
 7 19|      fõvárosba. Most újra fölébredt benne.~Mózes pár lépéssel elõtte
 8 19|        Minden út és minden távolság benne van, fel van göngyölve benne,
 9 19|        benne van, fel van göngyölve benne, és benne van a jövendõ
10 19|             van göngyölve benne, és benne van a jövendõ is, s benne
11 19|           benne van a jövendõ is, s benne van a múlt. Nézd a síneket,
12 19| szekrényeket, hogy nem áll-e valaki benne. Aztán elfújta a gyertyát.~
13 20|           életbölcsességgé finomult benne. Aztán néha egészen különösen
14 20|      sokszor órákig elbámulta. Volt benne valami távoli és ködös.
15 21|       Szerettem volna felébreszteni benne a nõt. Eleinte pásztorkölteményt
16 21|             kis, merev tündért, aki benne hosszú szempillákkal, öntudatlanul
17 22|    alaktalanul és zavarosan forrong benne? Most oly rokonnak érezte
18 23|          Fájdalmas honvágy élhetett benne a távol Napkelet után.~Egy
19 23|       kaptam tõle levelet. Azt írta benne, hogy jól van, sokat dolgozik.
20 24|             sóhajtás úgy maradt meg benne, mint egy szent vágy, mint
21 25|             is mozdulatlanul feküdt benne, mint üvegkoporsóban a halott,
22 27|             volna meg. Volt azonban benne valami izgató. Az utolsó
23 29|             mámorossá tette, érezte benne a nyarat, a lángokat. Odalépett
24 29|           és bolondok megértik. Van benne valami, amit érezünk, logikánk