Fejezet

 1 11| karácsonyfát meggyújtották, az apa bort ivott és énekelt. Csak
 2 11|      vele. De azután megint az apa nyert. Cézár már bosszankodott,
 3 11|  pityergés. Nagyokat nyelt. Az apa köhintett, megigazította
 4 11|         álomba sírta magát. Az apa pedig nem feküdt le. Megitta
 5 28|    eszeveszetten csókolják, az apa pedig könnyezik, mutatja,
 6 28|  beragasztva.~Újságot olvas az apa a díványon, de többször
 7 28|   csörömpölnek, lázonganak. Az apa kiabál, hogy ez egy pokol,
 8 28|       Földi boszorkányok...~Az apa eleinte fenyíti õket száraz
 9 28|     találkozunk velük.~Elöl az apa, szomorúan ballagva, utána
10 28|      vendéglõbe vacsorálni. Az apa dús és deres haja megritkult
11 28|   pillanat alatt felfalnak. Az apa éhes, enni akar, ijedten
12 28|        sor. Jön a pincér, s az apa egy nagy bankjegyet tesz
13 28|        könnyeznek a lányai. Az apa is sír.~Öt perc szünet.~„
14 28|       fulladoznak a porban. Az apa köhög. Rimánkodik nekik,
15 28|  poharat, és itatja-itatja, az apa pedig szívja, nyeli, kortyolja
16 28|     részét biztosítja, hogy az apa nemigen fog felgyógyulni,
17 28|        Felkel a legidõsebb, az apa szívére hajol, s int, hogy
18 29|      hajósok indulás elõtt. Az apa indulatos lett.~- Lefeküdni.~-
19 29|         kibukik! - kiáltott az apa.~Mind a ketten odarohantunk.~
20 29|       Én még látom - mondta az apa.~De akkor teljesen elvesztettük
21 32|    család antipatikus volt.~Az apa, egy pöffedt, szemüveges
22 32|        azért se nézett rám. Az apa azonban felém fordult, és
23 32|       légy híve, oh magyar! Az apa jól érzi magát, múltkor
24 34|     tudták.~- Most azt meséld, apa, mikor elaltattak.~- Most