Fejezet
1 1 | csókolództak, két féktelen, boldog gyerek.~Az asszony türelmetlenül
2 2 | gyerekzsivaj harsant föl. Vagy tíz gyerek jött ki a villákból, megfésülten,
3 6 | is? - kérdezte a Torday gyerek, s egy zöld lepkefogót emelt
4 6 | hogy valaha a kövér bíró is gyerek volt, olyan mint mi, madarászott,
5 6 | melyen egy kis virgonc gyerek hajadonfõtt ugrál, kezében
6 11| aranyszegélyû kártya, és a gyerek lángoló arccal mámorosan
7 11| szégyelled magad? A kártya nem gyerek kezébe való.~Cézár zsebre
8 11| ravaszsággal hajolt elõre a gyerek, mint egy lesõ pumamacska,
9 11| tennie. De már késõ volt. A gyerek felugrott az asztalra, a
10 11| állott, mint a tetten ért gyerek. A fia bõgte, ordította,
11 11| csak hebegni tudott.~A gyerek pedig nem tágított. Még
12 13| egyetlen szerelmem. Mikor még gyerek voltam, ott lógott a zongoránk
13 14| olyan szomorú, mint egy síró gyerek. És fekete szalonkabátodról
14 15| álmodozó, egyedül élõ, fiatal gyerek voltam. Sokáig gondolkoztam
15 16| illedelmesen várt, mint félõ gyerek. Arcáról eltûntek a piros
16 29| nézd a léggömböket.~A gyerek föltekintett. Kissé elcsodálkozott.
17 29| kiáltotta, és leoldott egyet, a gyerek kezébe adva.~A fiú játszani
18 29| Családi végzet.~- Ez a gyerek most eltépett minden köteléket,
19 29| fenn, a szálló emeletén. A gyerek alig evett valamit. Vacsora
20 29| mindjárt az ablakpárkányról?~A gyerek az ablakpárkány peremén
21 29| elkapjuk. De már késõ volt.~A gyerek a vékony fehér cérnába kapaszkodva
|