Fejezet

 1 5 |     jázminos dûlõkön suhantunk egyre könnyebben és derûsebben,
 2 5 |      könnyebben és derûsebben, egyre magasabbra, egyre bátrabban.
 3 5 |  derûsebben, egyre magasabbra, egyre bátrabban. Az allé végén
 4 8 |     ilyen buta. Közben a zavar egyre nõtt. Rettentõ sokan jöttek.
 5 10|    ketyegett az óra. A félelem egyre dagadt, és éreztem, hogy
 6 13|        belé. A feketeség pedig egyre nõ, dagad, betölti a szobát,
 7 14|        Elég nagy volt. A szoba egyre sötétebb és hidegebb.~Nem
 8 15|     mesék fehér asszonya pedig egyre regél, bár az óramutató
 9 15|        Henrit. Az öreg azonban egyre roskatagabb és szomorúbb
10 16|       Csontos, sárga kezét még egyre nyújtotta a szerkesztõ felé,
11 16|        ki szájunkból.~A percek egyre múltak. Lesoványodtunk,
12 16|        különös képzelgõtõl, ki egyre lázasabban beszélt.~Künn
13 18|       a jelek gyanúsak voltak. Egyre több likõr fogyott. Egy
14 24|      idõ nem orvosság. A leány egyre szebb lesz. Az évek fátyolán
15 24|     hosszúnak látszott az idõ. Egyre kínzóbb a hallgatás.~A diák
16 25|      hogy nem láttam õket, még egyre bámultak rám, mindig erõsebben,
17 25|     Maricára?~- Nem - zokogtam egyre csendesebben, minden ellenállás
18 26|       készülõdtek a temetésre. Egyre többen és többen jöttek.
19 27| félelem szomszédságában. A fiú egyre zavartabb lett a férj elõtt.
20 31|      óra mutatója elõrehaladt, egyre jobban féltek. Tétován abban
21 34|       és átható pontot lát, ez egyre jobban tüzel, mint a cigaretta