Fejezet

 1 9 |            naplót? Már tíz éve nem gondoltam ilyesmire, most pedig egyszerre
 2 10|           leült.~„Milyen különös - gondoltam -, most azt hiszi, hogy
 3 14|           összeölelkeztek, és arra gondoltam, hogy ily szeles, furcsa
 4 14|            Sokszor örültem, és nem gondoltam rád hónapokig. Ha zuhogott
 5 18|          fel. Nála maradt a kulcs. Gondoltam, jövõ szerdán egyszerûen
 6 21|           Várakozás közben gyakran gondoltam, hogy ez az esti láng teszi
 7 21|   Szeretlek.~A szókincse nem nagy, gondoltam magamban, és el tudok képzelni
 8 21|         cérnaszál-háló. Mosolyogva gondoltam az õ igénytelen fejére és
 9 21|          Gyökeres soványító kúrára gondoltam, de nyomban feladtam. Világos,
10 23|            hideg.~„Jaj de furcsa - gondoltam magamban -, ez már maga
11 23|       könyv, melyet olvastam. Arra gondoltam talán, hogy egyszer majd
12 25|           emberek aludtak. Sokszor gondoltam, hogy mindez csak álom.
13 26|           párnák között. A leányra gondoltam, aki olyan bánatos volt.
14 26|            jaj de halvány. - S ezt gondoltam: - Mint egy halott.~A leány
15 26|          udvarba.~„Ezt õ mûvelte - gondoltam -, õ, aki elment.”~A tavasz
16 26|        fésülködött Margit.~„Most - gondoltam - megkérdezem, miért olyan
17 32| reggelizett sok kaláccsal. Ijedten gondoltam arra, hogy mit csinálok
18 33|          köptem.~Közben pedig arra gondoltam, hogy egy vaskalapácsot
19 33|    karjaimat nézegetve, mosolyogva gondoltam arra, hogy a baba fejére
20 33|            Késõbb még csak egyszer gondoltam reá.~A sötét udvarban álltam,