Fejezet

 1 1 |      azután átölelte, és erõsen, sokszor megcsókolta. Azt hitte,
 2 8 |        szobába cipelte, és fejét sokszor egymás után belemártotta
 3 8 |         csípte a szemét, úgyhogy sokszor kellett hunyorgatnia, míg
 4 8 |         elefántcsont fésûjét, és sokszor egymás után végigtépte nedves
 5 9 |         fogvacogtató hajnalokon. Sokszor mintha távolodott volna
 6 9 |         Vajon meg merem-e tenni? Sokszor úgy tetszik, hogy egészen
 7 12|         rémregényekben olvasunk. Sokszor magam is beléje borzadtam.
 8 13|    Türelmetlenkedni kezdtünk, és sokszor tekintettünk a fehér éjszakába,
 9 14|    hallgatásod. Elfelejtettelek. Sokszor örültem, és nem gondoltam
10 14|     emeltem vékony karjaimat, és sokszor úgy éreztem, repülni is
11 15|          hangolódott. Munkájában sokszor megállott éjszaka. Csak
12 20|  zongoraszobában, és zongorázom. Sokszor egészen éjfélig. Anya rendesen
13 20|       ragyogott. Ezt az arcképet sokszor órákig elbámulta. Volt benne
14 24|       vörös melegségbe fordítva. Sokszor látta az ágyán is. Hallotta
15 25|          égtek, emberek aludtak. Sokszor gondoltam, hogy mindez csak
16 31|   kellemetlenül érezték magukat. Sokszor azt hitték, hogy valami
17 33| Emlékezem, hogy a barna haját is sokszor szõkének láttam az Auer-égõk
18 34|   halványan érzett a vér illata.~Sokszor gondolja magában, hogy minden