Fejezet

 1 5 |      között, és sápadt fejét, jól emlékszem, égõvörös kendõ szorította
 2 9 |         Sokat beszéltek róla. Jól emlékszem, az anyám a ruhásszekrénybe,
 3 9 |         itt az anyámmal. Mindenre emlékszem. Szalagos szalmakalapot
 4 9 |       kiküldött a szobából. Ma is emlékszem a tekintetére. De csak huszonnégy
 5 9 |     lassan megöltem. Évek óta nem emlékszem eseményre, ami ennyire izgatott
 6 13|      szemébe. Ma már csak annyira emlékszem, hogy a szemek egyszerre
 7 14|         tartott ez így. Csak arra emlékszem, hogy egyszerre félni kezdtem.
 8 15|    fülemben.~~Már csak homályosan emlékszem rá, de azért elmesélem nektek
 9 16|           Dehogynem. Határozottan emlékszem reá. A napra is, a címére
10 16|         Meg kell találnom. Hiszen emlékszem reá. Most már emlékszem.
11 16|           emlékszem reá. Most már emlékszem. Eszembe jutott minden.~
12 25|       fejem, és halkan mondtam:~- Emlékszem.~Vad kavarodás támadt. A
13 30|        róla. Én kívülrõl tudom és emlékszem reá. Lásd, én látom, hogy
14 30|    csokrod is tearózsából volt, s emlékszem a fehér papírtölcsérre és
15 30| ismeretlen fiatalemberen.~(...Nem emlékszem.)~- De én emlékszem. Egy
16 30|           Nem emlékszem.)~- De én emlékszem. Egy ismeretlen fiatalemberen,
17 30|   Senkihez se szólt.~(...Most már emlékszem reá. Nem evett semmit.)~-
18 33|        találom bennük, és arra is emlékszem, hogy otthon sohase hallottam.