Fejezet

 1 2 |       s kevély örömben vert a szíve. Édesen és fáradtan lihegett.~
 2 3 |  homlokára ráncok futottak. A szíve dobogott. Gyûlölt minden
 3 7 |     fejében láz cikázott, s a szíve hangosan vert:~- A tenger...
 4 7 |   csak el kellene indulnia, a szíve zenéjére lépegetni, és rátalálna.
 5 10|    õrülne meg, kettérepedne a szíve, megõszülne az ijedelemtõl.
 6 14|      a melléhez szorult.~Az õ szíve nem vert...~Mi lesz velem?~
 7 15|      eggyéolvadt, s tán még a szíve verése is hozzájuk hangolódott.
 8 15|     megállott éjszaka. Csak a szíve vert. Csak az órák ketyegtek.
 9 15|   ilyenkor úgy tetszett, hogy szíve dobogása a ketyegõ órák
10 19|    kettõnek hatalmasan vert a szíve, mikor beléptek a szegényes,
11 19|   utóbb kegyetlenül tréfált a szíve.~Ördögi tréfákat ûzött vele.
12 20|       és könny. A fiatalember szíve fölött hordja a fotográfiát.~
13 21|      csendjében vert az õ kis szíve. A békés idillen, a mély
14 24|    leereszkedett a szobára, a szíve vert, az óramutatók pedig
15 26|  kellett fölhúzni, s az õ kis szíve már lejárt.~Másnap reggel
16 29| Elvesztette diplomáját is. De szíve van, képzelete van, és sugallata
17 31|      a homlokere, lüktetett a szíve, és az ájulás környékezte