Fejezet

 1 1 |     fordította a zárat. Némán, nyugodtan várt. Zsitvay három óra
 2 10|     szekrényt. Az arca sápadt. Nyugodtan, halkan és csodálkozva mondja:~-
 3 12|        bor került az asztalra, nyugodtan beszélgettünk, és beletörõdtünk
 4 12|       van, láthatod - feleltem nyugodtan. - Mit akarsz vele?~Átfutott
 5 14|    arcomat.~Egy szót se szólt. Nyugodtan elõkereste kis prémes bundámat,
 6 15|     késett, s így egész Párizs nyugodtan igazodott az öreg toronyóra
 7 20|   leült az asztalhoz. Most már nyugodtan és gyorsan írt. Befejezte
 8 20|        Bella nézte az éjet, és nyugodtan és szomorúan úgy érezte,
 9 21|      hasonlított, aki némán és nyugodtan elfoglalja régi birodalmát,
10 22|      napfényben. Méltóságosan, nyugodtan, mintegy örökkévalóság óta
11 23|    tengõdött. A halált azonban nyugodtan fogadta, mint bölcs ázsiai
12 27|     szorították és simogatták. Nyugodtan csuklott le feje a szelíd
13 29|  Nyilallt föl, föl a levegõbe. Nyugodtan és majdnem vidáman ült a
14 30|    illatát is.~(...Csak maradj nyugodtan, fiam. Elmesélek mindent.)~-
15 30| megjött a lázad. Feküdj vissza nyugodtan. Holnap újra mesélünk. Az
16 33| beültettük a babaszobájába, és nyugodtan elmentünk hazulról.~Másnap