Fejezet

 1 2 |            már. Az erõs, kövér úri gyerekek meg beléje csimpaszkodtak,
 2 2 |              Takarodjatok innen!~A gyerekek összenéztek. A csapat fele
 3 5 |      Ajkain pedig újra megjelent a gyerekek szelíd mosolygása.~Egy este,
 4 6 |       Néhányan - tíz-tizenkét éves gyerekek - tornaingben, gumicipõben,
 5 6 | átgondoltuk, már nem voltunk többé gyerekek. Arcunk megöregedett, szemünkbe
 6 19|      reggelén éreznek ilyent a kis gyerekek, akik még látják a letûnt
 7 19|          és ostobán, mint a játszó gyerekek. Elfeledkeztek mindenrõl.
 8 19|       eltévedt volna. A nagyon kis gyerekek tipegnek így, céltalanul
 9 19|      ablakot vagy egy udvart, ahol gyerekek maszatosan, piros és kék
10 29|         nem fogják megérteni. De a gyerekek, bölcsek és bolondok megértik.
11 32|  visszasompolygott a famíliához, a gyerekek ordítozva köszöntötték,
12 32|        siratta. Díszes társaság. A gyerekek kék és piros csíkos tornaingben
13 32|          kutyát illeti, az övék, a gyerekek szeretik, õ is szereti a
14 32|          az apával, megcsókoltam a gyerekek maszatos arcát, s megesküdtem,
15 34|          az operáció történetét.~A gyerekek, akik századszor hallották
16 34|        elmennek, a kályha kihûl, a gyerekek lefekszenek.~Kovács ilyenkor