Fejezet

 1 1 |        még a friss festékszag is érzett. A társalgószobában virág
 2 1 |        belül valami mardosó kínt érzett.~„Õket jobban szereti” -
 3 1 |        tódultak oda. Csak annyit érzett, hogy ezek más emberek,
 4 3 |   elõszobán, olyan megaláztatást érzett, mint egyszer, amikor cselédszerzõben
 5 5 |          álmodozó nemtörõdömsége érzett. Kormos kézelõi, puha, lehajtott
 6 5 |          is finom, úri szánalmat érzett minden iránt, ami földi,
 7 7 |     szidja az életet, nyilallást érzett a mellébe. Megállt a Duna-parton.
 8 19|         fenntartsa. Valami hálát érzett iránta, és mindenki iránt,
 9 19|    valami fájdalmas rokonszenvet érzett iránta, hogy vele együtt
10 19|     változásra még valami örömet érzett. Öltözködött.~A holmijukat
11 20|     Aztán néha egészen különösen érzett. Hasonlót a szédülethez
12 20|     csalódott. Valami keserû ízt érzett a szájában. A levelet azonban
13 22|           Azután égetõ szükséget érzett, hogy kiengesztelje és eltüntesse
14 24|       egyszerre valami szorítást érzett az állkapcáiban, szeretett
15 24| megkönnyebbülést, felszabadulást érzett. Egy darabig dobolt az asztalon.
16 34|        bujkáló parfüm, halványan érzett a vér illata.~Sokszor gondolja