Fejezet

 1 13|    csókolódzó pasztellt. A férfi és nõ szája végtelen csókba forrt
 2 13|             A feketeség pedig egyre nõ, dagad, betölti a szobát,
 3 18|      Mosolygott.~Mit akart ezzel? A nõ szép volt, vagy tényleg
 4 18| lefátyolozva. Kétségtelenül ez az a nõ. Aztán kiugrott a férfi.
 5 18|        Követtem õket a lakásomig. A nõ kinyitotta az ajtót. A lovag
 6 19|     fásultan feküdtek az ágyon.~- A nõ hiányzik - mondták egyszerre
 7 19|        egyszerre mind a ketten.~- A nõ, a nõ.~Rövidesen nõt kellett
 8 19|            mind a ketten.~- A nõ, a nõ.~Rövidesen nõt kellett szerezniök.~
 9 19|        kudarccal végzõdött. Legtöbb nõ szótlanul ment el mellettük.
10 19|            arccal rontott be.~- Van nõ.~- Ne mondd.~- Egy drága,
11 19|        suttogta Mózes érzelmesen.~A nõ köszönt és leült. Ez az
12 20|              amit éreztek valaha. A nõ szemében az öccse volt a
13 20|          férfi elõtt a nénje volt a nõ, minden nõ, aki rátiport,
14 20|             nénje volt a nõ, minden nõ, aki rátiport, elárulta
15 20|             szavak csordultak ki. A nõ haja pedig kibomlott, mint