Fejezet

 1 3 |  látszik, kiírta magát... Ez igazán gyenge...~Az író, aki kissé
 2 4 |      amint rám néz.~FÉRJ. Te igazán boldog lehetsz.~AGGLEGÉNY.
 3 4 |      FÉRJ. felkel. Pedig már igazán mehetünk.~AGGLEGÉNY. teljesen
 4 10|         Te - szóltam -, most igazán valami újat kellene kieszelnünk.~
 5 10|    várni kell.~De meddig?~Ez igazán a bolondok napja.~Csak az
 6 12|      tán, és én nem ismertem igazán az öcsémet? Vagy a láz õrülete
 7 13|      ma este?~- Akarom... Ma igazán nagyon tetszik nekem. A
 8 19|      keres itt?~11~Mózes már igazán semmit se keresett.~Ment
 9 20|    vont.~Ebben a pillanatban igazán semmise volt elõtte olyan
10 20|  róla, mindig, mindig õróla. Igazán és nagyon szereti. A leány
11 20|     maga elé bámulva.~„Hátha igazán megszeretett?”~Arról gondolkozott,
12 20|      Egészen ilyen. Csakhogy igazán látja magát. Ormótlanul
13 25|    jártam, talán álomban, de igazán, határozottan emlékeztem
14 25| lábamon. Csak most fogott el igazán a rettegés. Nem tudom, hogy
15 34|  engem, s tudják, hogy nekem igazán nem fontos, megbillenti-e