Fejezet

 1 1 |         új asszony volt.~„Sohase voltam ilyen szép” - suttogta magában.
 2 13|      szerelmem. Mikor még gyerek voltam, ott lógott a zongoránk
 3 14|    meggyújtotta a lámpát. Fáradt voltam, el voltam fásulva, s bármily
 4 14|        lámpát. Fáradt voltam, el voltam fásulva, s bármily érthetetlennek,
 5 14|      sírt.~Én éjfél felé Arcóban voltam. Rögtön a szállodába mentem,
 6 15|       egyedül élõ, fiatal gyerek voltam. Sokáig gondolkoztam ezen
 7 16|        éve lehet. Akkor húszéves voltam.~Az ajtó újra kinyílt, és
 8 18|  fennmaradt.~5~Most már izgatott voltam. Dobogó szívvel, vak szemmel,
 9 25|         A másik percben már künn voltam az utcán, hazátlanul, félõrülten,
10 26|         Én akkor tizenhárom éves voltam. A latin könyvekkel éltem,
11 30|        ijedj meg a szememtõl, én voltam az, én voltam ott a te szent,
12 30|      szememtõl, én voltam az, én voltam ott a te szent, ezerszer
13 33|          kell vallanom, hogy nem voltam se az anyám, se a húgom
14 33| igazságtalannak találtam, és meg voltam gyõzõdve, hogy ilyenféle