Fejezet

 1 1 |        torzult el.~Aztán föltette a kalapját, és magára vette tavaszikabátját.~
 2 19|             estét.~Aztán leemelte a kalapját, és még valamit dadogott.
 3 20|          sikerült. Bella feltette a kalapját. Kiment az utcára.~„Mégsem” -
 4 21|        eljött. Alázatosan letette a kalapját, kisimította szûk homlokából
 5 27|     Közönyösen billentette meg rá a kalapját. Húsz-harminc lépésrõl követte
 6 27|             2~A dühös hím letette a kalapját. Kopasz fején rezgett a
 7 27|     belefúlt a zokogásba. Kereste a kalapját, a felöltõjét, a könyveit.
 8 28| levetkõztetik, elveszik a botját, a kalapját, a felöltõjét, s elveszik
 9 31|             egyik mélyen leemelte a kalapját. A másik földig hajolt elõtte.
10 33|       lombfûrészmunkája volt. Még a kalapját se tette le. Csak a csipkés
11 33|            megragadta, és letépte a kalapját. Húzta a karját, forgatta
12 33|              Remek, remek, remek!~A kalapját sokáig terveztük. Óriási
13 34|             szolgának is megemeli a kalapját. Nem szép ember. Az orra
14 34|             fontos, megbillenti-e a kalapját Kovács úr, vagy sem. Nem